16389. lajstromszámú szabadalom • Ruhaszárító berendezés

Megjelent 1899. évi november Iió 30-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16389. szám. Ile. OSZTÁLY. Ruhaszárító berendezés. STRASSER ALBERT MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 juniua hó 21 ike. A jelen találmány tárgyát oly ruhaszárító berendezés képezi, mely hivatva van azon hátrányoknak kiküszöbölésére, melyek a fehérnemű kimosásával és ezt követő kezelésével eddig karöltve járnak és a melyek leginkább okai azon kellemetlenségeknek, melyeket a fehérnemű kimosása különösen nagyobb bérházakban okoz. Tudvalevő, hogy a fehérneműt bérházainkban kizárólag a padláson szárítjuk. Eltekintve azon kellemetlenségtől, melyet a nedves fehérneműnek a rendes földszinti mosókonyhából a néha ötödemeleti padlásra való hordása okoz, maga a szárításnak ezen módja a lehető legprimitívebb. Télen a nedves ruha megfagy, de nem szárad és így mikor a padlásról lehozzák, mángorlás és vasalás közben a ruhát borító finom jégréteg megolvad és akkor a szárítást újból meg lehet kezdeni; innen van, hogy ez a művelet 14 napot is igénybe vesz, a mi annál súlyosabban válik érezhetővé, mennél több lakófélre esik esik egy közös á. n. nagypadlás. A téli és nyári szárításnak azonban közös hátrányát képezi a nagyvárosi levegőt szaturáló korom, mely miattnem egyszer kell a ruhát újból kimosni. Ennek elkerülésére a jelen találmány tárgyát oly szárító berendezés képezi, mely előnyösen a mosókonyha mellett rendezhető el és ekkor vagy az ennek kályhájából kitóduló égési gázok melegének kihasználását teszi 1 ehetővé vagy külön fűtő kályhával bír. Mindkét esetben különös fontossággal bír, hogy a kályha a szárító tértől tökéletesen el van különítve, úgy hogy a szárításra használt levegő mindig teljesen tiszta marad. Előnyös a szárításra fölhasznált levegőt egészben vagy részben a tüzelésbe bevezetni. A találmány tárgya a mellékelt rajzon egy czélszerű foganatosítási alakjában van bemutatva. Az 1. ábra a berendezés hosszmetszete. A 2. ábra ugyanannak vízszintes metszete. A 3. ábra függélyes keresztmetszet az 1. ábrának (3—3) vonala szerint. A 4. ábra ugyanaz az 1. ábrának (4—4) vonala szerint. A mint látható, az előnyösen Rabitz-féle falakból, de esetleg csak deszkából stb. épített (A) kamra két (al a2) rekeszre van osztva, melyek közül az (al) rekesz a szárító léczek vagy polczok, az (a2) rekesz a (B) kályha- vagy fűtőtest befogadására szolgál. Az (al) kamrába előnyösen görgőkön futó, (c) léczeket hordó (C) szárító keretek vannak betolva, melyek egyenkint könnyen kihúz-