16323. lajstromszámú szabadalom • Relais

Megjelent 1899. évi november hó 27-én. MAGY. KIK. SZABADALMI jgBjj

^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16323. szara. Vll/j. OSZTÁLY. Relais. Du

CEREBOTANI LUIGI TAN ÁB MÜNCHENBEN ÉS SILBERMANN ALBERT GYÁBOS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 4-ike. Azon tulajdonságok, melyek egy relaist valóban használhatóvá tesznek, a következők: Érzékenység, azaz a relaisnek gyorsan s még oly csekély áram mellett is működnie kell. Fogékonyság, azaz valamennyi áramlókét- i nek visszaadása, bármily gyorsak legyenek is ezen áramlöketek. Egyenletesség a vonzóerőben, vagyis az attrakczió energiájának ugyanannak kell maradnia, bármily hullámzások álljanak is be a vonaláram erősségében. A sarkításnak megbízhatósága és állandósága, azaz ha a relais polarizált, sarkítása az áram váltakozása által nem szenved változást. Korlátozottság, azaz a relaisnek gerjesz- [ tése csak bizonyos áramerősség határain belül következik be. Mindezen tulajdonságok egyesítve vannak a jelen találmány tárgyát képező relaisnél. i A mellékelt rajzlapon az 1. ábra a találmánybeli relaisnek fölűlnézetét, az áram útjának vázlatos föltűnte- , tésével, a 2. ábra a relais egy részének alulról való I nézetét, végül a 3. ábra függélyes metszetét s egyszer- | smind az 1. ábrának (z) nyíl irányából vett oldalnézetét mutatja be. A találmánybeli relais két, (a al) és (b bl) elektromágnespárból áll. Mindenik mágnespár úgy van elrendezve, hogy egyik fele a fegyverzettől jobbra, má-i sik fele balra esik. A megfelelő vasmagnak összekötési módját a 2. ábra tünteti föl. (h) emeltyű, mely (o) körül forog, képezi a közös fegyverzetet (3. ábra). Ezen emeltyű úgy van méretezve, hogy ha rá vonzóerő nem hat, bármily helyzetben teljesen egyensúlyozva van. (o) igazító csavar, melynek segélyével a hegyágyazás feszessége megfelelően szabályozható. Ha az egyik mágnespár, pl. (a al) az áramtól gerjesztetik, úgy természetesen (h) emeltyű elforog és pedig balfelől (a) és jobb felől (al) felé. Ezen elforgás természetesen ellenkező irányban történik, ha a mágneses j vonzás (b bl)-nél lép föl. Ezen mágnesek sajátos tulajdonsággal bírnak. (L) vonaláram először (b) tekercsbejut , s azután egymást követőleg körülfolyja mind a négy tekercset, még pedig (b al bl) és (a) sorrendben s ezután a földbe jut. Míg azonban (b bl) mágnespár csak a vonalsodrony| nyal van körültekercselve, addig a másik