16239. lajstromszámú szabadalom • Leszerelhető váltózár

Megjelent 1 8{>í). évi november lió 4-én. MAGY SZABADALMI Iílli. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16239. szám. V/a. OSZTÁLYLeszerelhető váltózár. STEFAN VON GÖTZ UND SÖHNE CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május hó 25-ike. A jelen találmány tárgyát oly váltózár képezi, mely az állító készüléktől teljesen független, úgy hogy azzal bármily szerkezetű váltót rövidebb vagy hosszabb időre zárva tarthatunk. Ezen váltózár akként van elrendezve, hogy az a váltón keresztülmenő vonat által előidézett rázkódtatások és lökések következtében nem kapcsolódhatik ki, hanem oly állásban marad, mely a váltónyelvnek a sínhez való szoros hozzáfekvését biztosítja. A rögzített váltónyelvet ezenkívül még egy külön rögzítő szerkezettel biztosíthatjuk állásában. A levehető váltózár lényegében egy horogból és egy ennek egyenes szárán szabadon eltolható karomból áll, mely a síntalpat átfogja, míg a horogalakú rész a váltónyelvet szorítja a sínhez. Miután a váltózárat a váltóhoz illesztettük, a szorító karmot egy tetszőleges állító szerkezettel, mely pl. csavaranyából, exczenterből, ékből vagy más efféléből állhat, a síntalphoz szorítjuk, a mikor is a horogalakú rész a váltónyelvet a sínhez szorítja és a váltót teljes biztonsággal rögzíti. A találmány tárgyát képező váltózár a mellékelt rajzban két foganatosítási alakjában van bemutatva. Az 1. ábra a váltóra szerelt zárnak oldalnézete, a hol is a telt és szakadozott vonalak más-más foganatosítási alakot tüntetnek föl. A 2. ábra ugyanennek végnézete. Az (a) horog, melynek az (e) váltónyelvet a sínhez szorító (b) vége az 1. ábrában teljes vagy szakadozott vonalakkal föltüntetett alakkal bírhat egyenes szárával harántirányban a (d) sín alatt van elvezetve, a (b) résszel ellenkező oldalán a (c) karmot hordja, mely akként állítható be, hogy az a síntalp fölé nyúljék. A (c) karmot és az (a) horognak (b) végét a föltüntetett foganatosítási példában az (f) csavaranyával szorítjuk a sín talphoz illetőleg az (e) váltónyelvhez; az (f) csavaranya az (a) horognak egyenes csavarmenetes szárára van rácsavarolva és a (g) karimával egyenlőtlenül van megterhelve, úgy hogy az (f) csavaranya, mely a váltó rögzítésénél a 2. ábrában föltüntetett állást foglalja el, a vonat okozta rázkódtatások daczára is ezen állásában megmarad, illetőleg ha nincs ezen állásban, azt elfoglalni iparkodik, úgy hogy a csavaranyának visszafordulása illetőleg a váltónyelvnek elmozdulása ki van zárva. Az (a) horog (b) végének és a (c) ka-