16173. lajstromszámú szabadalom • Kerékpárfék a mellső és hátsó kerék fékezésére

Megjelent 1<SÍ)Í). évi október lió 28-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 16178. szám. XX/c. OSZTÁLY. Kerékpárfék a mellső és hátsókerék fékezésére. EMIL FLÓRIAN UND C° CZÉG MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 április hó 10-ike. A találmány tárgyát képező kerékpárfék a hátsó kerék fékezésére szolgál, mely a mellső kereket fékező fékkel oly módon köthető össze, hogy mindkét féket egyidejűleg lehessen egy közönséges fékemelő segélyével működtetni, miáltal a kerékpárnak erősebb fékezését lehet elérni. Az 1. ábra a féket a mellső kereket fékező fékkel kapcsolatban mutatja be, a 2. ábra a két féket kapcsoló berendezés részletrajza. A hátsó kerék fékjének (i) fékpofája a (g) rudazaton foglal helyet, mely a (b) rúdra van fölszerelve és a (d) emelővel van öszszekapcsolva. Az utóbbi kétkarú, az (e) csap körül forgatható és a (c) vonórúd segélyével a forgatható (b) szögemelővel van összekapcsolva. A szögemelőt a mellső kereket fékező, közönséges módon szerkesztett fék (n) fékrúdjának (a) ütközője működteti. Ha a mellső kereket fékező féket meghúzzuk, az (a) ütköző a (b) szögemelőt forgatja, az utóbbi a (c) rúd segélyével a (d) emelőt meghúzza és az emelő az (i) fékpofát a hátsó kerékre szorítja, úgy hogy a mellső kerékre ható fékkel egyidejűleg a hátsó kerékre ható fék is meghúzatik. A fékezés megszűntével az (f) rúgó a hátsó kerékre ható féket a kezdeti állásba viszi vissza. A szóban lévő féknél főleg arra fektettünk súlyt, hogy a mellső kerékre ható fék a hátsó kerékre ható fékkel akkor is kapcsolatban maradjon, ha a mellső kereket elforgatjuk, tehát a kerékpárt kormányozzuk. Ezt oly módon értük el, hogy az (a) ütköző a (b) emelő végére egyszerűen ráfekszik és hogy az emelő (m) karja (2. ábra) a mellső kerékvilla forgástengelyével konczentrikusan kiszélesedik, mint az a 2. ábrából világosan kitűnik. Ha már most a mellső kerékféket és a mellső kereket elforgatjuk, a (b m) emelő mindig az (a) ütköző hatása alatt marad, tehát a mellső kereket tetszés szerint el lehet forgatni, a nélkül, hogy ez a fék működésére káros hatást gyakorolna. Ha az (a) ütköző beállítható (mint azt a rajzon föltételeztük), a hátsó kerékre ható fék' és a mellső kerékre ható fék együttműködése szabályozható. Ép úgy lehetséges az is, hogy az (a) ütközőnek kellő magasságban történő beállításával a hátsó kerékre ható féket egyszerűen kikapcsoljuk, úgy hogy csak a mellső kerékre ható fék működhessék. Ez a körülmény a leírt berendezésnek egy jellemző előnye: