16171. lajstromszámú szabadalom • Oktatási czélokra szolgáló modellek

23—25. ábrák a kúpból levezethető tárgyakat. a 26—29. ábrák az alapidomok szerkesztésénél követett folyamatot és egyes belőlük levezethető tárgyakat, a 30. ábra azt szemlélteti, mint lehet egy függélyesen álló tengellyel kapcsolatban lévő sodronydarab segélyével a kúpot szemlélhetővé tenni, a 31. 32. ábrák azt mutatják, mint készíthetők vázák és hasonló edények, végűi a 33. ábra csillárok és hasonlók alakjának kiképzési módját tünteti föl. Ami ezen egyszerű alapidomok előállítását illeti, a hasábok, hengerek, kúpok és gúlák szerkesztésénél egy (A) pálczát, ill. még helyesebben csövet alkalmaznak, mely az illető idom tengelyét képezi. A hengernek vagy hasábnak véglapjai, valamint a kúpnak, vagy gúlának alaplapja, egy egyenes (a) lapból, vagy esetleg egymástól bizonyos távolságban álló s összeköttetésben lévő (a b) lapokból állanak, mint azt az 1. 2.10. 15., 16., 18. és 20. ábrák mutatják. Az (a) lap nagyobb, mint (b) lap, úgy hogy az előbbi egy karimával bír, melybe az idomoknak oldalfölületét képező (B) köpeny beleillik. Mindenik vég-, ill. alaplap közepén egy nyílással van ellátva, melybe egy rövid (C) aczél-cső van erősítve, melybe (A) tengely nyúlik be. Ezen cső végeinél be van hasítva, úgy hogy ezáltal rugalmassá válik és (A) tengelyt becsipteti. A véglapok, ill. az alaplap így a tengely bármely tetszőleges pontján rögzíthető. Azon czélból, hogy (a) véglapok (A) tengelyen egymással szemben el ne foroghassanak, az (A) tengely (Al) hosszanti horonnyal bírhat, melybe a véglapokon, esetleg (C) csőben lévő (Cl) szögek belekapaszkodnak. Azon czélból, hogy az alapidomoknak metszetét is szemlélhetővé lehessen tenni, (a) alaplapokon egymástól megfelelő távolságban (al)lyukak vannak alkalmazva, mint az az 1.. 18. és 20. ábrákon látható, vagy esetleg csak az alaplap sarkainál, mint a 11., 15. és 16. ábrák mutatják. Ezen lyukakba a lefelé hajlított véggel bíró (A") sodronyokat helyezik be (3. ábra), vagy kapcsokat, fonalakat, szalagokat, zsinórokat és ha vonlokat. A 22, ábrában fonalakkal, vagy gummi zsinórokkal egymáshoz kapcsolt (c) kampók vannak alkalmazva, hol az alsó kampók, a kúpnál és gúlánál az alaplapokban lévő átlyukasztásokba kapcsolódnak, míg a csúcsnál ezen kampók az (A) tengely fölső végébe illeszkednek. Ezen fölső (c) kapocs (cl) meghosszabbítással bír, azon czélból, hogy a kúpnak és gúlának metszetét is szemlélhetővé lehessen tenni. Ahelyett, hogy a fonalakat, vagy zsinórokat kampókkal akasztanák össze, az (al) lyukakon is át lehet azokat húzni s ahelyett, hogy lefelé görbített véggel bíró sodronyokat alkalmaznának, az (a) alaplap karimájára támaszkodó egyenes sodrony-szálak is alkalmazhatók. A 3a. ábra oly sodronyt mutat be, mely egész hosszúságában csavarmenetekkel vagy bordázással van ellátva úgy hogy, ha valamely hajlékony (b") sodronnyal, vagy valamely szalaggal, fonallal körülgöngyölik az összeállított sodronyokat, akkor, mint a 3b. ábra mutatja, az alapidomnak különböző metszetei is szetnlélhetőkké válnak. A sodronyok ezen elrendezése mellett a tengely és annak ágazatai láthatók. Azon esetben, ha az alapidomokat, mint testeket akarják szemlélhetővé tenni, az alaplapokra a (B) köpenyt tolják föl. Ezen köpenyt a példa gyanánt bemutatott egyszerű testeknél valamely alkalmas anyagból álló egyszerű lemez képezheti. Előnyösebb ezen köpenyt két vagy több darabból előállítani, melyek egymás mellé téve, a teljes köpenyt képezik s így közülök az idom vázáról egy vagy több darab eltávolítható s a visszamaradt részek vagy önmagukban, vagy pedig a tengellyel, vagy a véglapokkal összeköttetésben, vagy más hozzájuk illesztendő részek által, különböző használatos tárgyak, vagy eszközök szemléltetésére szolgálhatnak. A hengernél, a 4. ábrán példa gyanánt bemutatott alaknál, annak köpenye négy (1 2 3 4) részből áll s a (3 4) részek csak mintegy harmadrészét képezik a teljes köpenynek, míg a többit az (1 2) részek teszik ki. Az egyes részeknek hosz-