16171. lajstromszámú szabadalom • Oktatási czélokra szolgáló modellek

szanti irányban való összekapcsolása az (I 3) részeknek (Dl)-nél való beszorítása által történik, miközben a (2 és 4) részeken egymástól megfelelő távolságban elhelyezett rugalmas (d) kapcsok, az egyes részeket szilárdan összetartják. A keresztirányban való kapcsolat hasonló módon áll elő. A (4) résznek alsó végén hasonló rugalmas kampó van alkalmazva, és pedig belülről (dl)-nél, mely a (3) résznek átlyukasztásaival közlekedik. A köpeny végei a henger (a) alaplapjával a 4a. ábrán bemutatott módon is össze lehetnek kapcsolva, ahol egy vagy több (a") rugalmas kampók vagy szögek kapaszkodnak az (aj alaplap nak megfelelő átlyukasztásaiba. A 11. ábrában bemutatott hat oldalú hasáb szintén a hengerhez hasonló köpennyel bír, mely egyes részekből áll, azonban ezen egyes részeknek egymáshoz való kapcsolása nem rálapolás által történik, hanem a köpeny részeknek fölső végén rugalmas (d") lemezek vannak alkalmazva, melyek a (2 és 4) részeknek (d'") kengyelein át tolhatók, mint azt a 12. és 13. ábrák mutatják. (B) köpenynek mindkét fele szintén három részre osztható, még pedig a hosszanti élek irányában, melyek a föntebb leirt módon rugalmas lemezek és kengyelek, vagy pedig a hosszanti élek közelében alkalmazott (e) sarkak közvetítésével vannak egymással összekapcsolva, mint ez a 12. ábrából látható. A lemezeket és kengyeleket a (d) rugalmas kapcsolat is helyettesítheti, vagy megfordítva, az alapidomok köpenyének fölerősítésére. Ugyan ezen kapcsoló alkatrészek alkalmazhatók a három és négy oldalú hasábnál, vagy a koczkáknál is, mint azt a 15.. 16. és 17. ábrák mutatják, hol ugyanazon betűjelek ugyanazon alkatrészekre vonatkoznak. A bemutatott ábrákon a három, négy és hat oldalú hasáb metszetei nincsenek föltüntetve. A 18. és 20. ábrában bemutatott gúlának ill. kúpnak alapja három (1 2 3) részből áll, melyek közül mindenik önmagában is teljes. A kúpnál a rajzban bemutatott alak mellett, az egyes részek köpenye hajlékony anyagból is előállítható, melyet az (E) korongok köré hajlítanak, mint azt a 20a, ábra mutatja, hol (C") szögek (C"') hüvelyekbe illenek, mely utóbbiak az által keletkeznek, hogy a köpeny-lemezek végeit behajlítják. Ily módon a lefejtett köpeny is szemlélhetővé tehető. A gúla és kúp az egyes tagok helyett (E) választó lapokkal van ellátva s ezen választólapok rugalmas (d") lemezekkel bírnak, hasonlóan a 12. és 13. ábrákban bemutatott lemezekhez, melyek a köpenyt kifelé nyomják, mint az a 21. ábrából látható. Ezen kapcsoló alkatrészek (d"'j kengyelből is állhatnak, melyek a köpeny belső oldalára vannak erősítve, mint azt a 12. és 13. ábrák mutatják. Természetesen, ezen kapcsoló-alkatrészek sok módon változtathatók, anélkül, hogy ez által a találmány lényege érintve lenne. Az is belátható, hogy a henger és hasáb véglapjai, valamint a kúp és gúla alaplapja két vagy több részből állhat, melyek szintén bármely megfelelő módon összekapcsolhatók egymással. Az alaplapok vázbordákból, vagy teljes lapokból állhatnak, valamint ugyanazon alapidomokhoz fölváltva, hol egyik, hol másik alaplap alkalmazható. Az alaplapok és a köpeny különböző festékkel kiszínezhetők, esetleg reárajzolt vagy bemetszett vonalakkal több részre oszthatók, esetleg a teljes alaplapokon és köpenylapon a bordázatok is föltüntethetők. azon czélból, hogy a minták érthetőbbekké váljanak és az egyes részeket egymástól könnyebben meg lehessen különböztetni. (E) korongok vagy lapok azon czélból vannak alkalmazva, hogy az alapidomok metszetei is szemléltethetők legyenek, (11. 15., 16., 18. és 20. ábrák), melyek segítségével a metszetek, ill. az alapidomok egyes részei könnyen szemléltethetők. Ezen lemezeket (A) tengelyen (C) hüvelyek támasztják meg, hasonlóan azokhoz, melyek az alaplapoknál találnak alkalmazást s ezen korongok vagy lapok, valamint a véglapok is, tengely hoszszában elmozgathatok. Az alkalmazott lemezek száma, a czélhoz képest változtatható s ugyan itt megjegyzendő az is, hogy (B) köpeny valamenyi alapidomnál föl lehet osztva két vagy több részre, melyeket a