16132. lajstromszámú szabadalom • Újítások közvetlen hatású himbaemeltyűs iker gőzszivattyúkon

— 5 -naiv, mire az imént leírt működés ismétlődik A helyett, hogy minden egyes henger számára külön szelepeket alkalmazunk, le­het mindkét henger számára egy az(MMl) dugattyú által működtetett egyetlen sze­lepet is elrendezni; ép így lehet az (M Ml) dugattyúk működtetéséhez szükséges, a gőz­nek be- és kiáramoltatására szolgáló nyí­lások számára is két szelep helyett egyet alkalmazni. A találmány tárgya természetesen nem szorítkozik a szelepeknek föltüntetett szer­kezetére és alakjára, hanem lehet a du­gattyúalakú szelepek helyett tetszőleges szerkezetű tolattyúkat vagy szelepeket el rendezni. Az egyes hengerek számára kü­lön alkalmazott szelepeknek az a ezélja, hogy a csatornák hosszát és a káros tere­ket a minimumra csökkentsük és hogy ugyanazon gőzkamrát különböző méretű hengereknél alkalmazhassuk. A gőzkamrának és a szelepek vezénymű­vének az 1—8. ábrákban föltüntetett és az előzőkben leírt szerkezetét koinpoundgépek­nél is alkalmazhatjuk. Ezen esetben a gőzt a két szelep között az előzőkben leírt sze­lepkamrán át vezetjük a nagynyomású hen­gerből a kisnyomásúba, a mint az a 9—15 ábrákban látható. Ezen elrendezésnél a (G) gőzkamrában lévő két (K KI) szelephenger egymással a (34) téren át (9. ábra) közlekedik, melybe a gőzt a kisnyomású hengerbe való beve­zetés czéljából a nagynyomású hengerből vezetjük be. A gőznek be- és kibocsátására szolgáló (H 1) csatornák a szelepkamrák hosszirányában vannak vezetve és a segéd­szelep-kamrákkal az (1 2) csatornákon ke­resztül közlekednek. A (H) cső a gőznek a nagynyomású (A) hengerbe való vezetése czéljából a (h) csatornán keresztül a (K) gőzkamrával közlekedik, míg az (I) cső a gőznek a kisnyomású (Al) hengerből való elvezetése czéljából az (il) csatorna által a (KI) szelepkamrával van összekötve. A gőzt következőképen vezetjük a nagy­nyomású hengerből a kisnyomásúba. Az (i) kiáramoltató csatornán a (G) gőz­kamrában elrendezett (il) csatorna (11. ábra) által a (K) szelepkamrát a (34) térrel köti össze; ezen (i2) csatornák előnyösen a (H) cső két oldalán vannak elrendezve, a mint az a 11—13. ábrákban látható. Az (1) hen­gercsatorna (10. ábra) tehát a gőzt az (i i2) csatornákon (13. ábra) át a (34) térbe (9. ábra) vezeti, míg a másik (k) hengercsa­torna a (K) szelephengernek nyitott végén át közlekedik a (34) térrel, mely a (KI) szelephengernek nyitott végén keresztül az (Al) hengernek (11) csatornájával és a (k2) csatornákon (14. ábra) át az (Al) henger­nek (10. ábra) (kl) csatornájával van össze­kötve. Ezen, a (G) gőzkamrában elrendezett (k2) csatornák épúgy. mint az (i2) csator­nák, az (1) csatornán keresztül a segéd­szelepkamrával közlekedő (H) bebocsátó csőnek két oldalán vannak elrendezve. A szelepek ezen vezényművének műkö­dése a következő: Az (m ml) szelepek, az (M Ml) dugaty­tyúk és az (L Ll) szelepek épúgy működ­tetnek. mint az 1-8. ábrákban bemutatott szerkezetnél. A mint az ábrákba berajzolt nyilak jel­zik a gőz az (1) csatornán (10. ábra, át a nagynyomású (a) dugattyú alatt beáramlik é3 az (a) dugattyú fölötti térből a (k) csa­tornán és a (K) szelephengernek nyitott vé­gén keresztül a (34) térbe áramlik, melyből az a (k2) csatornákon, a (Kl) szelepkamrán és a (kl) csatornán keresztül a kisnyomású (al) dugattyú fölé vezettetik, míg az ezen dugattyú alatt lévő gőz az (II) csatornán a (Kl) szelepkamrán és az (il) csatornán át az (I) kibocsátó csőbe áramlik. Ha az (L Ll) szelepek reverzálva vannak, akkor az (a) dugattyú alatt lévő gőz az (1) csatornán, a (K) szelepkamrán, az (i) és az (i2) csatornákon keresztül a (34) térbe és innen a (Kl) szelepkamrának nyitott végén át közvetlenül az (11) csatornába és az (al) dugattyú alá áramlik. A gőz az (a) dugaty­tyú fölé és az (al) dugattyú fölötti térből épúgy áramlik a csatornákon, a szelepkam­rákon a (hl és il) be- és kiáramoltató csa­tornákon keresztül, mint az előzőkben le­írt esetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom