16063. lajstromszámú szabadalom • Vasalógép

— 2 -hőmérsékletének is ki van téve; e közben a ruhadarabban lévő nedvesség gőz alakjában elillan, úgy hogy egyidejűleg megszárad és fölülete simává válik. Ezután a ruhadarab további kiszárítás ezéljából a (D) dob alsó fölülete és a (C) vezetőszalag közé kerül, mely azt a dob alsó fele körül vezeti. Ez a gép, a mennyire eddig leírtam, például 629/92. számú angol szabadalmi leírásból már ismeretes. Az itt ismertetett gépeknél azonban egy másik vezetőszalag a ruhát a gép hátsó végéhez visz a nélkül, hogy a ruhadarab az az oldala, mely dobbal nem jutott érintkezésbe, teljesen megszáradt volna. Ezen czél elérésére jelen találmány értelmében egy másik hevítőt rendezünk el, melynek fényezett fémfölületén végig vezetjük a ruhadarabot, minek utána a fődobon végig haladott. Ez a második szárítás vagy fényezés egy nagy, üreges, szegmentszerüen görbített (F) fémtesten megy végbe, mely szerkesztési szempontokból előnyösen egyes darabokból van alkotva és (f) nyílásokkal van ellátva a gőz- vagy gázvezetékek fölvétele ezéljából. Ezt a második hevítőt hasonlóképen gőzzel vagy forró gázokkal hevítjük. Ezen túlhevítő egyik vége (Fl)-nél függélyesen fölfelé van hajlítva s ezen fölfelé hajlított darab szoros érintkezésben áll az (Ml) vezetőhengerrel; ezen szekundér hevítő alsó része fényezve van. A szekundér hevítő másik végénél van az (M2) henger. Az (M) vezetőszalag az (Ml és M2) hengereken át az (F) testen végig, a (Cl) hengeren a (C) vezetőszalag fölött és azután egy kisebb a (D) dobhoz simuló (m) hengeren vezet végig. Ez utóbbi hengerről az (M) vezetőszalag az (M2) hengerhez megy vissza, mi mellett azt ezen visszatérő útjában több (ml m2 m3 m4 m5 és m6) hengerek vezetik és kifeszítik; a (C és M) vezetőszalagok körülbelül egyenlő sebességei haladnak. Ha a ruhadarab a (D) dob, a (C) vezetőszalag és a (D) dob alsó része között végig vezetett, akkor ennek folytán a (C és M) vezetőszalagok között feküdvén, a (Cl) henger körül vezettetik és azután az (M) vezető szalag és a második hevítő fölfelé hajlított (Fl) vége közé jut; itt az (F) hevítő domború fölületén a (20) nyíl irányában halad, innét az (M2) hengerre és erről az (M5) leadó asztalra jut (1. ábra), míg az (M) vezetőszalag innét tovább halad a (15) nyíl irányában az (m) hengeren át vissza a (Cl) hengerre. Nevezetesen a 3. ábra tekintetbe vétele esetén kitűnik, hogy a ruhadarab ama oldal, a mely nem jő érintkezésbe a fűtődob föliiletével, az (F) segédhevítő fölületével jut érintkezésbe s hogy ennek következtében most már a ruhadarab másik oldala is kikészíttetik és fényesíttetik illetőleg simíttatik. Természetes, hogy melegnek újabbi hozzávezetése a ruhadarab tökéletes megszárításához járul hozzá. Az új gép ezenkívül még a gyorsabb munkát is lehetővé teszi, minthogy a segédhevítő alkalmazása esetén sokkal gyorsabban forgatható, mint az utóbbinak alkalmazása nélkül. Ugyanis az eddig ismert gépeknek nagy hátránya abban mutatkozik, hogy a ruhadarabok túlságos nedvesen hagyják el a vasalógépet, ha ezt csak némiképen nagyobb sebességgel járatjuk. Az új géppel továbbá a ruhának sokkal szebb külsejét is érjük el. minthogy annak mindkét oldala van fémfölületek simító és fényező hatásának alávetve. Az (M) vezetőszalagnak az (m) hengeren való vezetése a ruhának a (D) dobról való levétele ezéljából történik arra az esetre, hogy a (C) szalag által a dob alsó felén végig vezetett ruha nem maradna fekve a (C) szalagon, hanem a dobhoz találna tapadni. Az (M2) henger fölött külön (g) védőlemez rendezhető el, ha ez szükségesnek ír utatkoznék. A kisebb (R) vasalóhengereket, mint ez az eddig létező gépeknél szokásos volt. a súrlódás viszi magával. A hengerek lasúbb forgása a ruha haladását annyira lassítja, hogy a hengerek fényező hatása a ruhára érvényesül. A hengerek átmérőjének nagy-