16063. lajstromszámú szabadalom • Vasalógép

- 3 sága fokozatosan növekedhet a sajtoló nyomás egyidejű növekedése mellett. Ily módon a ruhadarab kifeszítését és kihúzását érjük el. Az említett bl b2 és m) hengerek alkalmas (A6) konzolokra és a (Cl Ml és ml) hengerek (A7) konzolokra vannak ágyazva, míg a hátsó oldalon megfelelő (A8) konzolok vannak elrendezve, melyek a (C2 C3 M2 M3 1116) fengerek elhelyezésére szolgálnak, mint az 1. ábrából látszik. A (A6 A7 és AH) konzolok az oldalsó állványokkal alkalmas módon vannak összekötve. Könnyen megtörténhet már most. hogy a vezető szalagokat vezető hengerek valamelyike nincs abszolúte egyenesen elhelyezve, minek az lehet a következménye, hogy a vezetőszalag a hengereken oldalt eltolódik; e közben a géprészekkel jut érintkezésbe és elpiszkolódik vagy elszakad. Ennek megakadályozására ezéljából egy állítóhenger van elrendezve, melynek lényege az la—7a. ábrákból tűnik ki. Képzeljük el, hogy a mellékelt rajz la. illetve 3a. ábráján pl. az (A és B) hengereken egy vezetőszalag fut és hogy például ezen két henger közé még egy harmadik (C) hengert helyezünk olyképen, hogy a vezetőszalag ezzel is érintkezik, akkor föltéve, hogy az (A B és C) hengerek matematikai pontossággal vannak esztergályozva és épen ily pontosan fektetve, a vezetőszalagnak semmi oka nem volna, hogy oldalt lecsússzék. Ha azonban már most az (A és B) hengereket matematikai pontosságai elhelyeztetnek és esztergályozottnak, a (C) hengert ellenben az (al bl) vonal irányában beállítottnak képzeljük el, ennek természetesen az lenne a következménye, hogy a szalag az (A és B) hengerekről balra lecsúszni törekednék. Ha ellenben megfordítva az (A és B) hengerek normális helyzetének megtartásával a (C) hengert közepén az (a2 b2)-vel jelzett helyzetbe hoznók, a szalagnak az lesz a törekvése, hogy az (A és B) hengerekről jobbra csússzék le. Ha a (C) hengert úgy rendedezzük el, hogy tengelye a vízszintes síkban eltolható, ebből önként következik, hogy a szalag ferde járását az (A és B) hengereken megakadályozhatjuk oly szabályozóval, mely a szalagnak a normális helyzetből való legcsekélyebb eltérését ellenkező értelemben a (C) hengerre viszi át; ezen átvitelének következménye, hogy a (C) henger tengelye oly ferdére állíttatik, hogy a szalag ismét normális helyzetébe kénytelen visszatérni. Regulátor gyanánt valamely billentyűkészülék használható, mely felé a szalag szélei irányulnak. Ha pl. a szalag bal széle gyakorol toló hatást a szabályozóra, akkor ez alkalmas mechanizmusokat befolyásol, melyek a (C) hengert (a2 b2) helyzetbe hozzák, úgy hogy a szalag az (A és B) hengerekről jobbra igyekszik lecsúszni; ha ellenben a szalag bal széle gyakorol toló hatást a szabályozóra, akkor ez a (C) hengernek az (al bl) irányba való beállítását idézi elő, úgy hogy a szalag most kénytelen ismét balra járni. A két billentyű játéka a szabályozót csakhamar nyugalmi helyzetébe hozza, melyben a szalagnak abszolút egyenes járása az (A és B) hengereken természetesen abban az esetben is beállhat, mikor azok egyenlőtlenül vannak esztergályozva, vagy nincsenek párhuzamosan beállítva. Az la. 7a. ábrákban föltüntetett gép áll a gőzzel fűtött, alkalmas fogaskerekek által forgatott (D) vasalódobból, melyen több, beállítható rúgók által hozzászorított (E) henger forog. Az (E) hengerek alkalmas módon hajtatnak A (D) dob alsó domborodását az (F) továbbító szövet fogja körül, mely többek között a két (A és B) hengeren is végig megy. A két (A és B) henger között fekszik a (C) szabályozóhenger. A fehérneműt (G)-nél visszük be a gépbe és az előbb a dob fölső része körül, azután annak alsó domborulata körül fut és végül egy második (H) továbbító szövet által oly módon vitetik tovább, hogy még egy ideig a két (F és H) továbbító szövet között kell maradnia, mire a fehérnemű (J)-nél a vasalógépet elhagyja. Ter-I inészetesen az 1 3. ábrában föltüntetett I második (F) fűtőtest itt is elrendezhető;