15950. lajstromszámú szabadalom • Sodronyhúzásra szolgáló gép

— 2 -(D) tengelyre szerelvék. Ezen egymásba kapcsoló fogaskerekek áttételi viszonya akként van megállapítva, hogy a (B1 B2 B3 B4 B5 B6) húzó hengereknek a leírt sorrendben fokozatosan kisebbedő sebességet kölcsönöznek Tehát (Bl) húzóhenger sebessége a legnagyobb, míg (B6) hengeré a legkisebb. (P) keretre erősíttetik az (Pl) húzólaptartó, mely utóbbiban a különböző húzólapok vannak elrendezve. (P) keretből mindkét oldalon (f) karok nyúlnak ki, melyekbe (fl) tengely foroghatóan van ágyazva. Ezen (fl) tengelyre egy sor hornyolt henger van szerelve, melyekre az egyik húzólapról jövő és a másikhoz menő drót van csavarva. (F) keret egy sziláit! (Gr) kereten csúszhatik (4. ábra) és ezen (Gl) kézikerék segélyével hosszirányban mozogható. A (Gl) kézikerék egy csavarmenetekkel ellátott (G2) rúddal van összekötve, mely az üreges (G) keretbe nyúlik be. Az (F ós G) keretek közti súrlódás csökkentésére gördülőcsapágyak vannak alkalmazva, melyek egy-egy (gl) orsóból és egy (g2) gyűrűből állnak (4. ábra). Ezen orsó és gyűrű között (g3) csigák vannak elhelyezve. A gép működése alatt a mozgatható (F) keretre gyakorolt oldalirányú húzás igen tetemes és így a gördülőcsapágyak alkalmazása az (F) keretnek a húzólaptartó vezetésekor való könnyű kezelését teszi lehetővé. A (G) keret alsó részére egy (H) kar van erősítve (4. ábra), mely kinyúló végén egy (h) bütyökkel van ellátva, mely utóbbit toldatára működő (hl) rúgó tart helyzetében. Rendszerint a bütyök a húzóhengereken körülmenő drótnak támaszkodik és ennek letekerődését meggátolja akkor, ha a fogók annak végét szabaddá teszik vagy ha a sodrony elszakad. Az (f3) csatorna a húzólaptartón van körülvezetve és czélja húzólaptartóba beszivattyúzott folyadékot ismét a folyadéktartányba visszavezetni. A (B) tengely végére (6. és 7. ábrák) egy (I) behúzóhenger van lazán szerelve, mely (Bl) hengerrel együtt közreműködik a drótnak a húzólapokon át és a húzóhengerek körül való húzásában. Ezen czélra (Bl) henger egy gyűrűalakú (b3) kivágással van ellátva, melynek belső fölülete egy sor (b3) horonnyal bír, melyek egy fogmenetet alkotnak. Az (I) behúzóhengernek egy (11 kivágásában a szomszédos (Bl) henger gyűrűalakú kivágásával épen szemközt egy (12) emeltyű nyer elrendezést, melynek (13) toldata a henger föltiletéből kinyúlik és a behúzóhengernek (14) hasadékába ér. Az emeltyű másik vége egy (15) toldattal bír, mely a (Bl) henger fölületébe vájt gyűrűalakú (b3) horonyba nyúlik és normális helyzetében (16) rúgó által a (b4) hornyokból kikapcsolt állapotban tartatik. Az (I) behúzóhenger (6. és 7. ábrák) egy (J) drótfogóval van ellátva, melynek pofái két (j) részből állanak. Ezen pofák (j) részei egy (jl) pályán csúszhatnak, melynek két oldal fölülete egymás fölé hajlik. A (j) pofarészek belső végei (j2) toldatokkal bírnak, melyek a (j3) toldat kivágásaiba nyúlnak, mely utóbbi toldat a fogónak (j4) hasadékában csúszhat. A (j3) toldat egy reczézett (j7) fejjel és egy (j5) karimával bír. mely utóbbi egy (j6) pályán mozgatható. A drótnak a húzóhengerekhez való vezetésére (I) behúzóhenger egy csavarvoualalakú (17) karimával van ellátva. (K) a drótcséve, (2. és ü. ábra) mely (k) tengelyre van szerelve. Ezen (k) tengelyen egy (kl) fogaskerék szilárdan ül, mely az (e) tengelyre erősített (k2) fogaskerékkel kapcsolódik. A húzóhengerek, a húzólaptartó és a vezetőhengerek alatt egy (L) tartány van alkalmazva, mely a húzólaptartóhoz vezetett folyadékot foglal magában. A folyadék a tartányból a húzólaptartóba szivattyúztatik, ezen keresztülhatol és innen a húzólaptartót körülvevő (F3) csatornába jut, mely olyan eséssel bír, hogy a folyadékot ismét az (L) tartányba vezeti vissza. (Ll) fix húzólaptartó, mely a hengereknek az (Fl) húzólaptartóval szembenlévő oldalán alkalmazva és melytől a sodrony közvetlenül (K) dobhoz vezettetik. Ha a sodrony vége (K) dobra erősíttetik, akkor kívánatos, hogy a gép sokkal kisebb sebbességgel szaladjon, mint normálisan. Hogy a különböző 1 részek sebességét változtatni lehessen, a