15926. lajstromszámú szabadalom • Hajóemelő és süllyesztő mű

(9 9) vonó kötelek és az ezeken lévő (10 10) ellensulyok (baloldalt) valamint a dobra csavart (11 11) vonókötelek a (12 12) ellensulyokkal együtt (jobboldalt) tartanak és melyet a hasonlóképen a dobra csavart (13 és 14) hajtókötelek révén a (3 ill. 4) szállítógépek jobbra, illetve balra húznak és bármely helyzetben megtarthatnak. Az összes (9 11 13 és 14) kötelek szá­mára a dobon spirálhornyok vannak elren­dezve és pedig oldalsó eltolások elkerülése végett egy-egy kötél fölülről jobbra, illető­leg megfordítva van a dobra csavarva és az illető kötél vége a dobon megerősítve. Hogy az (5) hajódobot oldalsó eltolódás ellen biztosítjuk, két vagy több futókoszorú­nál oldalsó nyomkoszorúk is alkalmazhatók, melyek a (6) síneken futnak. Ezenkívül a (7) fogaskoszorúkés a (8) fogasrudak mind­két oldalt futóföliiletekkel láthatók el. A fogaskoszorúk és ezeknek a fogasrudakba való kapaszkodása folytán a dobtest merev­sége mellett ennek párhuzamos vezetése is biztosítva van és a dob csúszása megaka­dályoztatik. A (3 és 4) szállítógépek át­válthatóan előre és hátramenetelre szer­kesztendők és fókezőberendezéssel látandók el. Az (5) hajódob legczélszerűbben henger­alakú, azonban hordóalakú is lehet és meg­felelő magas merevítésekkel látható el, melyek egyszersmint futókoszorúk gyanánt szolgálnak. Az (5) hajódob végei egy-egy (15) fenék­kel vannak ellátva, melynek közepén olyan nagyságú (16) nyílás van, hogy a szállí­tandó hajó a dobba be-, illetve abból kifut­hat, mint a 2., 7. ós 8. ábrákból (I. és II. rajzlap) kitűnik. A hajódobnak szállítása a benne úszó hajóval együtt az alsó kamarából a fölsőbe következőképen megy végbe; miután a (16) nyíláson át (2. ábra) egy hajó befutott, megindítjuk a (3) szállítógépet; ennek kö­vetkeztében a hajódob a (6 6) síneken és a (8 8) fogasrudakon gördülve fölemelkedni kezd, mindaddig, míg a 3. ábrában föltün­tetett helyzetbe jut. E közben a víz a (16 16) nyílásokon át a hajódobból kifolyik és a (2) kamrába folyik vissza és pedig mindaddig, míg a víz tükre a (16) nyílás szélét éri el. A hajó a dobban úgy síilyed, mint egy zsilipkamrában, de abban állan­dóan úszik s ennek megfelelőiig kell a (15, 15) fenekek telt gyűrűalakú részeinek magasságát megválasztani. Ilyen elrende­zésben jut a dob és a hajó a 3. ábrában föltüntetett helyzetből a 4. ábrán föltünte­tett helyzetbe, mi mellett a baloldali (10 10) ellensúlyok működnek. Legszélsőbb helyze­teikben (2. és 7) ábra) a (10 illetve 12) el­lensúlyoknak kizárólag az a föladatuk, hogy a (9 illetve 11) vonóköteleket feszült álla­potban tartják meg, mely czélból az ellen­súlyok kissé lejtős pályán vannak el­helyezve. A 4. ábrában föltüntetett helyzetből az 5. ábrában föltüntetett helyzetbe való át­menet alkalmával a (3) gép tovább dolgo­zik, ellenben a (4) gép könnyedén fékezve ellenkezően működik. Ha a dob az 5. ábra helyzetéből a 6. ábra helyzetébe gördül, a (4) gép erősen fékezve ellentétesen működik és ezen hatását az erősebben lejtős pályán gördülő (12) ellensúlyok támogatják Az ellensúlyok súlya olyan kell hogy le­gyen, hogy azok a dob által kifejtett húzó erőnek legnagyobb részét kiegyenlítsék és annak csak egy kis részét fékezze a szál­lító gép a hajtókötelek segítségével. Ha­sonlóképen megy végbe a további gördüiő mozgás a 6. ábra szerinti helyzetből a 7. ábra szerinti helyzetbe; e közben a fölső (1) kamrából a (16) nyíláson át víz folyik az (5) dobba és ebben a víztükre emel­kedik és végül a hajót annyira fölemeli, hogy ez a dobot az egyik oldalon egy­szerűen elhagyhatja, míg egyidejűleg a má­sik oldalon egy visszaállítandó hajó futhat be a dobba. A természetszerűen változó vízállások mellett a hajódobot magasabb vízállásnál korábban, alacsonyabb vízállás­nál későbben állítjuk meg, hogy a víz tük­rét a hajódob belsejében annak a hajódo­bon kívüli magasságra hozzuk. Mint az előzőkből látszik, ezen berende­zésnél a hajó szállítása csak annyi időt igényel, a mennyi a be- és kifutáshoz és a tényleges szállításhoz szükséges; minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom