15910. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép

— á -gek. Ha sikerül ezen idegeket rendkívüli magas fokban izgatni, úgy ezen izgatás az állatra oly hatással van, hogy oly állatoknál, amelyeknél a záróizmok nem túl erősek, a tej nem csak minden csatornából a tejczisternákba sajtolódik, hanem egyszersmind a tőgyben nagyobb nyomás keletkezik, mint azon izmok erőssége, melyek a tejczisternák csatornáját elzárják, úgy hogy a tej minden további nélkül kifolyik. A föntebbiekből következik, hogy azon esetben, ha a tőgyben lévő összes tejet ki akarják fejni, az állatot érzékileg kell izgatni. A megfigyelés azt mutatja, hogy ezen érzéki izgatás nagy mértékben beáll, ha az állat emlőjét simogatják s eközben tőgyét kézzel gyöngéden nyomkodják. A találmánybeli fejő-gép működésénél kifejtett hatás megfelel a föntiekben előadott követelményeknek. Ennél ugyanis a szívóhatás csak annyiban jön alkalmazásba, amennyire épen szükséges arra, hogy a záró-izmok ellentállását legyőzze. Azon czélból, hogy a tej a kisebb csatornákból a nagyobb csatornákba s ezekből ismét a tej-czisternákba juthasson, az emlőket megfelelő alkatrészek közvetítésével simogatják, miközben egyszersmind a tőgyet is gyöngéden nyomkodják, úgy hogy ezen érzéki ingerlés által a szűk csatornák összehúzódnak. minek következtében a tej azokból a bővebb csatornákba s végül ezekből a tej-czisternákba nyomul. Amint ebből látható, az állat a tejet saját ösztöne folytán, jól leadja. Az emlőknek le- és fölfelé való huzgálását, valamint a tőgynek nyomkodását vacuum segítségével idézik elő, még pedig oly tömlő alkalmazása mellett, mely egy külső és egy belső részből áll, oly módon, hogy megfelelő szerkezet közvetítésével váltakozva hol a belső, hol a külső tömlő-rész lép a vakuumtérrel és a külső levegővel összeköttetésbe, úgy hogy az emlők állandóan föl és lefelé mozganak és úgy le- mint fölfelé való mozgásuk közben, hozzá dörzsölődnek a körülöttük fekvő simogató alkatrészekhez. A mellékelt rajzlapokon az 1. ábra a találmánybeli fejőgép fejőtömlőjének hosszanti metszetét, a 2. ábra a fejőtömlőnek módosított kiviteli alakját, a 3. — 10. ábrák részletrajzokat mutatnak be. (C) tömlő, (1. ábra) a föntiek értelmében (cl) belső és (ni) külső részből áll. A külső (m) tömlő-rész a belső tömlőrész szélére (c2) tekercsrugó közvetítésével fekszik, mely tekercsrugót (c3) szövet fogja körül, (cl) tömlő-részben (f) görgők vagy (fl) gummihüvely, vagy más oly alkatrész foglal helyet, mely engedékeny, rugalmas, gyöngéden feküszik hozzá (e) emlőhöz. A (Bl) tejes kanna (B) vákuum terének működtetésére három nyílású (g) csap szol gál, melynek (gl és g2) furata egymáshoz 90° alatt áll. (gl) furat (D) tömlőn keresztül összekötetésben áll a belső (c1) tömlőrésszel, mely utóbbiba (e) emlő benyúlik, (g) csapnak 90°-bau való elforgatása következtében, a tömlőnek ezen (cl) helső tere, (gl) furat közvetítésével egyrészről (B) vakuum-térrel, másrészről a külső léggel áll kapcsolatban. (g) csapnak másik (g2) furatától, mely mint előbb említve volt, derékszög alatt áll az előbbi (gl) furathoz, (o) cső a külső (m) tömlő-részbe vezet. Ily módon tehát (g) csapnak 90°-kal való elforgatása által a külső (m) tömlőrész is összeköttetésbe jön egyrészről (B) vakuumtérrel és másrészről a külső levegővel. így tehát váltakozva az egyik tömlőtérben vákuum, a másik tömlőrészben pedig közönséges légnyomás uralkodik. (g) csapnak elforgatása által (B) vakuum-tér (gl) furaton keresztül a belső (cl) tömlő-résszel jön összeköttétésbe, minek folytán a (cl) tömlő-részben hasonlóképen vakuum-tér keletkezik s így az abban lévő emlő lefelé húzódik. A (g) csapnak ezen állásánál (1. 3. és 6. ábra) az alsó (g2) furat, mely a fölsőhöz 90° alatt áll, (B) vakuum-tértől el van zárva, úgy hogy a külső (m) tömlő-rész (o) csövön keresztül a külső levegővel áll összeköttetésben, tehát ebben vakuum-tér nincs, minek következtében az emlő egyidejűleg fölülről (cl)