15910. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép

- 3 — tömlő-vészbe njomatik. (gl) furatnak (B) vakuum-térrel ily módon való összeköttetése folytán az emlő (f), vagy (fl) simogató (csiklandozó) részek között lefelé vezetődik, miáltal az előbbiekhez hozzádörzsölődik. Ha most már (g) csapot 90°-kal elforgatják (4., 5. ábra), az előbbinek épen ellenkezője áll be. Ezen esetben ugyanis a levegő a külső (in) tömlőrészből (o) csövön keresztül (B) vakuum-térbe szívódik le, minek folytán a tőgynek illető része a keletkező vákuum hatása folytán (m) tömlőrésznek fölső szélére nyomul s egyszersmind maga az emlő, mivel a tőgynek azon része, mely azt körülveszi, föl vau tartva s (cl) térben a vákuum megszűnt, ismét visszahúzódik, azonban ezen emelkedés közben ismét hozzádörzsölődik (f) vagy (fl) simogató részekhez. (g) csapnak folytonos oda- és visszaforgatása következtében (e) emlőt (f) vagy (fl) részek folytonosan, még pedig igen gyorsan simogatják és húzgálják, miközben magát a tőgyet (c2) rúgó hatása alatt a tömlő váltogatva gyöngéden nyomogatja, minek következtében a föntebb említett idegizgatás áll elő, úgy hogy a tej erős sugárban tör elő az emlőből. Midőn a tej kiömlése megkezdődött, (g) csapnak egy-egy elforgatását csak akkor eszközlik, ha a belső (cl) tömlőrész tejjel egészen megtelt, midőn ez utóbbi az elforgatás következtében (B) vakuumtérbe folyik. Azonban, mennél üresebb lesz a tőgy, annál petyhüdtebbé válik, úgy hogy mindinkább behatol (cl) tömlőrészbe s ezt teljesen kitölti, úgy hogy gyakran az emlő a tömlő alsó falához nyomul s kibocsátó nyí lása elzáródik. Ennek megakadályozása végett (o) csőből, mely a külső (m) tömlőrészbe vezet, (p) cső ágazik el s ez közvetetlen összeköttetésben áll (B) vakuumtérrel, melytől (s) csap közvetítésével elzárható. Ezen kívül az alsó (g2) furat előtt, mely a külső léggel való kapcsolatot közvetíti, szintén (r) zárócsap van alkalmazva. Ha tehát az idegizgatottság beállott s a tej erős sugárban tör elő. vagyis a fejés megkezdődött, ekkor (s) csapot megnyitják, i minek következtében a külső (m) tömlőrész I (B) vakuumtérrel állandó összeköttetésbe lép, az előbbiben állandóan vákuum van jelen. Egyidejűleg (r) csapot elzárják, azon czélból, hogy a külső levegő ne áramolhassék be. Ez által meg van akadályozva, hogy az (e) emlőt körülvevő tőgyrész (cl) tömlőrészbe behatolhasson. A tőgynek ezen részét (c2) tekercsrúgó veszi körül. Ezen tekercsrúgó és a tőgy közt valamely megfelelő szövet-, nemezvagy vattából való, a levegőt jól átbocsátó (c3) béllés van alkalmazva, mely két föladattal bír. Először ugyanis megakadályozza azt, hogy a tőgy a hideg tekercsrúgóval érintkezhessék, más részről lehetővé teszi azt, hogy a szivófölület minden tőgynek megfelelhessen, vagyis ez által lehetővé válik, hogy egy ugyanazon tömlő bármely tőgyhöz alkalmazható legyen. Az emlők ugyanis különböző nagyok, valamint az azokat körülvevő tőgyrészek is különböző alakúak. Azonban egy ugyanazon tömlőnek valamennyi emlőhöz alkalmazkodnia kell. Nem lehet oly nagy, hogy igen kicsiny tőgyre fölilleszthető ne legyen, hanem oly szerkezettel kell birnia, hogy lapos tőgyekhez is alkalmas legyen, a melyek kevéssé nyúlnak be (c2) tekercsrúgó közé. A tőgynek azon részei, melyek a tekercsrúgó sodronyához hozzáfekszenek, a szívóhatáson kívül állanak. Csakis a tekercsrúgó bordái között fekvő tőgyrészek vannak a szívóhatásnak alávetve. Ha azonban azon tőgyrészeket is sikerül a szívóhatásba belevonni, melyek a sodronybordákhoz fekíisznek: ez esetben oly tömlő áll elő, mely bármily nagyságú tőgyhöz alkalmazható. Ezen hatás azonban csak a föntebb említett, a tőgy és a tekercsrúgó közé helyezendő szövet-, nemez- vagy vattából való bélés által érhető el. Ezen, a levegőt jól átbocsátó anyagból való bélés egy fonalakból álló háló közvetítésével csatlakozik a tekercsrúgó sodronyához, úgy hogy a tőgy ez utóbbival csak közvetve érintkezik s így egész fölületére kiterjed a szívóhatás. Továbbá ezen háló megakadályozza azt is, hogy a I tekercsrúgó a tőgyet esetleg becsiptesse. I Egy-egy gép több fejtömlővel van ellátva