15856. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikusan egyensúlyban tartott kamrazsilip

— 224 — tehát kiterjed és a fölső zsilipből az előzőkben leírt módon az alsó zsilipbe áramlik, egyidejűleg azonban a diflferencziális tartály is sülyed és levegőjét az alsó zsilipbe áramoltatja. Ha a (81) lemezek fölött lévő víz mélysége és súlya annyira csökkent, hogy az alsó zsilipben uralkodó nyomás kisebb, mint azon nyomás, mely a megemelt zsilipben ennek terhével együtt egyensúlyt képes föntartani, akkor az iménti módon átvezetett levegőnek térfogata elég nagy lesz ahhoz, hogy az a zsilipet a kritikus pont fölé emelje. A megemelkedő zsilip tehát addig fogja mozgását folytatni, míg az a megakasztó szerkezet által meg nem akasztatik, a lefelé járó zsilip pedig addig fogja útját folytatni, míg a (31) lemezek alá nem merülnek és a nyomás ez által nem fokoztatik, mire aztán a (B2) tartály emelkedni kezd, mivel a lefelé járó zsilipben uralkodó nyomás már most nagyobb, mint a (B2) tartály megemeléséhez szükséges nyomás; a lefelé járó zsilipből a (B2) tartálya levegő áramlik ós a megemelkedés közben a vízkiszorítási térfogatnak harántmetszeti térfogata tísökken, míg az ezen tartályban lévő levegőnek nyomása fordított viszonyban növekszik. Ezzel egyidejűleg és ugyanilyen viszonyban a sülyedő zsilipben is növekszik a nyomás, mivel a megterhelés a (31) lemezeken növekszik és a levegő a sülyedő zsilipből a (B2) tartályba és az újólag megemelt zsilipbe nyomatik, míg a sülyedő zsi lip a kivánt legmélyebb állásba nem jön, mely pillanatban a nyomás mindkét zsilipben és a (B2) tartályban maximumát éri el, mi által a megemelt zsilip a szükséges fölhajtó erővel megakasztó szerkezetéhez nyomatik. Erre a (14) szelep és a (Bő) csőág záratik és ez által a zsilipek és a (B2) tartály közti összeköttetés beszüntettetik. Erre már most a megemelt zsilipet a pneumatikus (B) akkumulátorral összeköthetjük és a zsilipkapukat kinyithatjuk, míg a siilyesztett zsilip önműködően tartatik meg úszó állásában. Miután a megemelt zsilip meg van terhelve és a kapukat ismét bezártuk, a zsilipek újabb mozgásra készek. i Az előzőkben leírt kiegyenlítő (M) tartályok, (N) úszókamrák, (0) légkamrák és a (7) légkamrának a (17) zsilipkamrán túlnyúló kiszögeléseit befödő (31) lemezek működéséből kitűnik, hogy ezen szerkezeti részeknek helyes hatása ezeknek egymáshoz viszonyított méreteitől és első sorban ezeknek a mozgatható zsiliptestekkel való megfelelő összeköttetésétől függ, úgy hogy ezek a zsiliptest lenyoinatásánál a vízzel, melyben a zsiliptest úszik, helyes módon együtt működjenek. A legtöbb esetben gazdaságos és kívánatos, hogy a mozgatható zsiliptest, mint az 1—10. ábrákban bemutatott foganatosítási I alaknál, az alsó (2) csatornarész vízében | ússzék, mivel az ily elrendezésnél a sülyesz! tett zsilip számára szolgáló külön kikötő hely elrendezését elkerüljük; némely különös esetekben azonban, mint a 13. és 14. ábrában bemutatott foganatosításnál, az építési költségeket lényegesen csökkenthetjük az által, hogy az egész berendezést bizonyos magasságban a talajra építjük. Ezen esetben a mozgatható zsiliptestek úsztatására szolgáló tartályokat a csőalakú (5a) tartályok (13. és 14. ábra) gyanánt foganatosítjuk; a (17) zsilipkamrák mindig a vizén kívül vannak és a (7) légkamrák oly magas (7a) csőrészekből vannak összeállítva, hogy a sülyesztett zsilipnek (31) födőlemezei az (őa) tartályok vízébe merülnek és oly víznyomást vesznek föl, mely a légkamrákban szükséges maximális nyomás ; létesítésére elegendő. A csőalakú (7a) légkamrákban a megfelelően méretezett (M) tartályok, (N) úszókamrák és az (0) légkamrák akként vannak elrendezve, hogy azok a zsiliptest sülyesztésénél a vízzel, melyben az úszik, az előzőkben leírt módon együtt működnek. A zsilipkapúk nyitására szolgáló reverzálható (4g) gép (1., 3. és 66 —71. ábrák) a (gl) hengerből áll, mely a (g2) dugattyút (67. ábra) fogadja magába és az önműködően reverzáló (g3) tolattyúval van ellátva, mely a (g4) beáramoltató csövön át bevezetett levegő beáramlásának szabályozására szolgál és ezen levegőt a tolattyú csator-