15856. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikusan egyensúlyban tartott kamrazsilip

— 21 — meg van terhelve, az alsó zsilip önműködően ; annyival emeltetik, hogy az magasabb állásban úszik, a fölös vizet kamrájából kibocsájtja és légkamrájában kisebb nyomást állít helyre; ezen megemelés a levegőnek az (M) tartályokból az (N) úszó kamrákba való áramoltatása folytán önműködően idéztetik elő. A levegő az (M) tartályokban egy magas vízoszlopnak nagy nyomása alatt áll és térfogata, valamint a fölhajtó erő a minimumra vannak redukálva. Ha ezen levegőt fölszabadítjuk és a csak kevéssé a vizbe merülő úszó kamrákba bocsátjuk, akkor az a légköri nyomásig közel expandál és térfogatban, valamint fölhajtó erőben növekszik, mi által a zsilip vízkiszorítása fokoztatik, a mi a zsilip megemelkedését vonja maga után. A levegő az (M) tartályokból (62—65. ábrák) a szelepszerű (Ml) szerkezetek segélyével önműködően vezettetik az úszó kamrába, mely (Ml) szerkezet az (M) tartályokkal össze vannak kötve. Az (M8) hengerek az (M2) tolattyúkat a zsilipnek legmélyebb állásába való jutása után egy bizonyos ideig zárva tartják és ezen idő a sülyesztett zsilip (18a) kapujának kinyitására elegendő. Miután pedig a levegő > a nagyobb (M8) hengerből kiáramlott, a kis (M9) hengerek a bennök visszatartott levegő által fejlesztett fölhajtó erő folytán megemelkednek, az (M6 M7) emeltyűket elállítják és az (M2) forgó tolattyúkat kinyitják, úgy hogy a levegő az (M) tartályokból az (N) úszó kamrákba áramlik. Ily módon a zsilip önműködően egy bizonyos állásban úszva tartatik meg. Ha a zsilipek mozgását ismét változtatni akarjuk, akkor a zsilipakapukat elzárjuk, a megemelt zsilipet a pneumatikus (B) akkumulátortól elzárjuk és a főszelepet kinyitjuk; ekkor a legutóbb megemelt és sülyesztett zsilip között az imént leírt folyamat megy végbe. Ezen folyamat az 57., 58. és 59. ábrában föltűntetett diagrammban van bemutatva, melyek a tényleg fönnálló viszonyokat pl. oly zsilipnél láttatják, melynek bemeriilési i mélysége 10 m., szélessége 20 m. és emelési magassága 79 m. Az ordinata-számok az emelési magasságokat jelzik, az abscissa-számok pedig az 57. és 58. ábrában a vízoszlopnak a komprimált levegő nyomásának megfelelő magasságokat és az 59. ábrában a víz térfogatának százezreit képviselik. Az 57. ábrában a (P Pl) vonalak azon ordinatákat határolják, melyek a zsilipben uralkodó nyomást képviselik; a (P Pl) vonalak ezenkívül a megfelelő zsilipeknek valódi függélyes állásait adják meg; a (P) vonal által megadott nyomás (a diagramm fölső végén) az idő szerint azon nyomással azonos, mely a (Pl) vonal által alul adatik meg és fordítva; a két zsilipnek föltűutetett mozgása ellenkező irányú. A jobb szemléltetés czéljából az imént említett vonalak az 58. és 59. ábrában akként vannak elrendezve, hogy az egyik zsilipben uralkodó nyomás a másik zsilipben ugyanazon pillanatban uralkodó nyomáshoz képest ugyanazon vízszintes vonal által van kifejezve; a (p) vonalakban pedig, melyek a sülyedő zsilipben uralkodó viszonyokat tűntetik föl, ezen zsilipnek mozgásai a zsilip tényleges mozgásával ellenkező irányban olvasandók le. Az 57. ábrában a (P) vonalnak fölső vízszintes része azon nyomáscsökkenést tűnteti föl, mely a (14) szelep nyitásának pillanatától a zsilip sülyedésének kezdetéig következik be. A függélyes vonalrész a (31) lemeznek bemerülése előtti sülyedés közben uralkodó nyomást szemlélteti; a lejtős vonalrész az ezen és a legmélyebb állás között végbemenő nyomásnövekvést tűnteti föl. A (Pl) vonalnak erősen lejtős alsó része azon nyomáscsökkenést szemlélteti mely - akkor következiki be, a mikor a zsilipet lebegésbe hozzuk. Az (o) vonalba való hirtelen átmenet a nyugalmi állás súrlódását szemlélteti, melyet le kell küzdenünk, mielőtt a zsilip emelkedni kezd. A (Pl) vonalnak lejtős része azon nyomás-csökkenést jelzi, mely a zsilip emelkedésénél a (31) lemezen csökkenő vízsúly által idéztetik elő; a (Pl) vonalnak függé-