15664. lajstromszámú szabadalom • Mótoros légszivattyú
- 3 — kamrába torkoló nyílással bír. A (g3) csapágyszelenczének külső végén fölhalmozódó fölösleges olaj az armaturatengelynek végéről az (II) kamrába csöpög és ebből hátra az (01) kamrába folyik. A (g2) szelencze külső végéhez közel a gyűrűs (h3) horonynyal van ellátva, mely alsó oldalán az (0) olajkamrába torkol, úgy hogy az említett szelencze külső oldalán fölhalmozódó vagy a fogaskerékszekrényből betóduló fölös olaj az említett horonyba nyomul és abból az (0) kamrába ömlik. Midőn a fölös olaj a (P) kamrában a (p) nyílás fölé emelkedik, az ezen nyíláson át az (0) kamrába ömlik, a melyből a fölös olaj a (ql) nyíláson át a (Q) kamrába tódul. Az utóbbiból a fölös olaj a (íj) nyíláson át a fogaskerékszekrénybe folyik. Az (0) kamrát bizonyos szintig azon olaj tölti meg, melyet az (L) fogaskerék emel az (M) fogaskerékre és a mely innen az armaturatengely mentén a (h3) horonyba és így a (g2) szelenczébe folyik. Az elfogyasztott olaj időről időre az (01) töltőnyíláson át pótoltatik (1. ábra), a mely egy eltávolítható süveggel vagy csavardugasszal elzárható. Ezen töltőnyílás, a mint látható, úgy van elrendezve, hogy az a friss olajat az (0) kamrába vezeti. Üzem közben az (a) kamra és az (N) fogaskerékszekrény mindig bizonyos szintig olajjal van megtöltve, úgy hogy a kompresszordugattyúk, az ezekkel összekötött forgattyúk vagy exczenterek és az (L) fogaskerék folytonos és tökéletes kenésben részesül, mi által az eddig hasonló gépeknél föltételezett folytonos gond és figyelem fölöslegessé válik és maga a gép mindig kifogástalanul működik. A 3. és 4. ábrákban a légszivattyúnak SZÍVÓ és nyomó összeköttetései az 1. ábrának megfelelően, de nagyobb léptékben vannak bemutatva; az (e) hengerfödelek mindegyike a hengeres (S T) szelepkamrákkal bír, melyek egymásmelleit, függélyes állásban vannak elrendezve. Ezen kamrák mindegyike fölül egy-egy (s t) süveggel bír, mely lehetővé teszi a szelepekhez való könnyű hozzáférést. Az (S) szivó szelepkamrák mindegyike a szelepfészek fölött az (sl) nyíláson át az illető henger belsejével és a szelepfészek alatt a hengerfödélben kiképezett (Sl) beömlési csatornával közlekedik. A (T) nyomószelepkamrák szelepfészkeik fölött a hengerfödelekben az (Sl) szívócsatornák között kiképezett (TI) nyomókamrával közlekednek ; szelepfészkeik alatt pedig a (tl) nyílásokon át a megfelelő kompresszorhengerek belsejével állanak öszszeköttetésben. Az (Sl) szivókamrák alsó végükön az (S2) szitával vannak ellátva, mely piszoknak vagy egyéb szilárd alkatrészeknek a kompresszorba való beszivatását meggátolja. A (Tl) nyomókamrából a (T2) nyomóvezeték indul ki; (U V) a szívó- ill. nyomószelepeket jelentik. Csekélyebb súly czéljából, a szelepek mindegyike egy csőből vagy hengeres alakba sajtolt fémlemezből van előállítva, a hol is ezen hengeres alaknak egyik vége zárt és a szelepnek működő fölületét képezi; a szabad iirterek csökkentése czéljából az (U) szívószelepek fölső végükön légtömítően záró süvegekkel bírnak. A (V) nyomószelepek előnyösen úgy vannak foganatosítva, mint a szívószelepek, sőt egyenlő méretekkel is bírnak, a minek az az előnye, hogy ha a szelepek tisztítás vagy javítás czéljából történő kivételükkor esetleg elcseréltetnek, ez által a légkompresszor működése hátrányosan nem befolyásoltatik. Magától értetődik, hogy a kompresszor a leírt szerkezet föntartásával egy hengerre foganatosítható vagy azon más szerkezeti vagy az egyes alkatrészek kölcsönös elrendezésére vonatkozó módosítások eszközölhetők a nélkül, hogy ez által a jelen találmány lényege érintetnék. Bizonyos körülmények között a leírt kompresszor más motorral összeköttetésben is előnyösen alkalmaztó és így ezen kompresszornak alkalmazása nincsen a leírt motor elrendezésére megszorítva. A kompresszorhengerek az (a) olajkamrához képest úgy vannak elrendezve, hogy azoknak egy része mindig az említett kamrában tartalmazott olajnak normális szintje alatt van, úgy bog}- ezen olaj az említett kamrának egyrészt fémes falaival, másrészt a hen-