15524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés régi sineknek használhatóvá tételére

sabb sínek előállítása kívántatik, akkor ennek elérése czéljából szétnyomják a sín fejet és síntalpat, ez által tönkreteszik a föntemlített szögeket és magának a sínnek alakját is annyira megrontják, hogy az így kapott új sínekhez nem illeszkednek szorosan az összekötő hevederek, miáltal a síneknek használatbavételekor csak laza összeköttetést érünk el. A jelen találmány szerint már most a sínt annak fejére és talpára gyakorolt nyomás által oly mértékre redukáljuk, amely valamivel kisebb, mint a hengerjárat hengerközének bősége. Ezen nyomás következtében a fej a sínnyaknak bizonyos mérvű meghajtása által közelebb tolatik a síntalphoz. Ezen müveletet közvetlenül a sínnek a hevítő kemenczéből való kivétele után foganatosíthatjuk; ezen előkészíttetésük után a síneket a. kikészítő hengerek közé vezetjük és minthogy, amint említettük, a sínek magassága már most valamivel kisebb, mint a hengerköz bősége, úgy a hengereknek a sínfejre és síntalpra gyakorolt nyomásánál fogva, a fém kiszoríttatik, még pedig a sínnek fejébe, annak a kivánt alakot adja és biztosítja a sínfej és sínnyak között szükséges szög képzését, míg az esetleges fölös fémanyag a sín meghosszabbítására használódik föl. Az eljárás foganatosítására előnyösen a következő berendezést használjuk. Amint az általános elrendezésnek az 1. ábrában bemutatott schematikus rajzából látható, a régi sínek fölhevítésére két (a) kemenczét használunk, melyek mindegyike előtt egy külön, a sínek betolására szolgáló (b) adagoló készülék van elrendezve. Közvetlenül minden kemenczével, illetőleg annak kivezető nyílásával szemben egy előkészítő hengerjárat van elrendezve, mely a kemenczét elhagyó sínnek fejét és talpát megfogva, arra oly nyomást gyakorol, hogy a fejet közelebb szorítja a talphoz. Ezen hengerjárat egyszersmind a síneknek a kemenczéből való kihúzására is szolgál. (2. és 3. ábrák.) A kemenczék között egy szállító asztal van elrendezve, a mely arra szolgál, hogy a sínt hajtott (c) görgők segélyével a kikészítő (d) hengerek közébe vezesse. Ezen kikészítő hengereken való átjárta után a sín ugyancsak hajtott girgők segélyével egy második vagy befejező hengerjáratba vezettetik, mely a sínek kihengerlését, befejezi, a mi után az a szokásos módon fűrészelhető és kifúrható. Ezen berendezéssel a sínek kezelésére szükséges időt a minimumra csökkenthetjük, amennyiben az egyik kemenczébe a síneket beadagolhatjuk és a kemenczét fűthetjük. míg a másikból a síneket kihúzzuk; minthogy továbbá a kikészítő és befejező hengerjáratok tandemszerűen vannak elrendezve, úgy a sín az egyiknek hengersorából a másikba közvetlenül, tehát megállás vagy irányváltozás nélkül bevezethető. A közvetlenül a kemenczével szemben elrendezett hengereket előkészítő hengereknek nevezzük, megkülönböztetésül azoktól, a melyek a sín keresztmetszetének megfelelő kikészítő és befejező hengerközökkel bírnak; az utóbbiakat főhengereknek akarjuk nevezni. Az utóbbiaknak hengerközei, a mint a 4. ábrából jól látható, úgy vannak alakítva, hogy azok az előkészítő hengerjáratokban összenyomott síneknek fejét és talpát széjjel feszítik, a mi által a síneknek a kivánt keresztmetszetet illetőleg szögeket kölcsönzik, miáltal az imént leírt műveletet befejezik. Az előkészítő hengerjárat a 2. ós 3. ábrákban van bemutatva. Az (e) hengerek előnyösen oly hosszú munkafölületekkel bírnak, a milyen a hevítő kemencze nyílásának megfelel; a munkafölületek simán hengeresek minden horony vagy hasonló hézagolás nélkül. Ezen hengereket két végükön és előnyösen közepükön is ágyazzuk. A hengereket a valamely (g) gőzgép (1. ábra) vagy más mótor segélyével hajtott (f) kerék közvetítésével forgatjuk. A .síneknek a kemenczéből való kivezetésére és illetőleg az előkészítő hengerjáratba való bevezetésére mozgó (h) vezetékeket rendezünk el, melyek a gép vázán kiképezett (i) csuszkákon előre és hátra mozgathatók. A vezetékeknek ezen mozgatását az azoknak anyacsavarmenetes alsó részével kapcsolódó (j) csavarorsó segélyével foga-