15383. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági fölvonó

— 7 — (13) karoknak szélső állásukba kellene beállítva lenniök, hogy az összes lamellák árammal ellátassanak. D) Korai vagy elkésett kiszállás, lezuhanás az ajtóknak a fölvonó mozgása közien való nyitása folytán, vagy oly, emeleti ajtóknak nyitása által, melyekhez a fölvonó még nem ért el. Itt elkülönítjük egymástól azon fölvonókat melyek csakis személyek és kisebb csomagok szállítására pl. szállodákban és lakóházakban alkalmaztatnak, azoktól, melyek terjedelmesebb árúdaraboknak és csak mellékesen személyeknek szállítására, pl. bányákban (a hol pl. 2—4 bányakocsi húzandó föl) nagy árúraktárakban és egyebütt alkalmaztatnak. Az előbbenieknél elégséges, ha az egyik vagy másik vagy esetleg a négy oldalfalon is keskeny toló ajtókat rendezünk el, míg az utóbbiaknál az egyik vagy esetleg mindkét oldalon kétszárnyú, kifelé nyíló, az egész szélességet elfoglaló kapukat kell elrendeznünk. Sőt szükség esetén a (2) tengellyel párhuzamos hosszirányú oldalokon (1., 2. és 3. ábrák) is rendezhetünk el ily kapukat, de ezek nem foglalhatják el a hosszoldal egész terjedelmét, mivel a fogasrudak és áramvezető lamellák számára is kell helyről gondoskodnunk. a) Tolóajtós dobogónál az ajtó, illetve ajtók, csak akkor nyithatók, ha áram nincsen és az áram csak akkor kapcsolható be, ha az összes ajtók be vannak csukva. A (47) toló ajtó (1., 20. és 21. ábrák) az önműködő csukódás czéljából kissé lejtős (47a) síneken fut, mivel máskülönben, ha az egyik kiszállt utas az ajtó becsukásáról megfeledkeznék a dobogót csak akkor lehetne ismét mozgásba hozni, ha valaki által ezen ajtót előbb becsukattuk. A dobogón elszigetelten a két, súlyok által megterhelt (48) és (49) emeltyű van berendezve, az ajtón pedig a szigetelő anyagból készített görgővel ellátott (50) toldat van megerősítve. A vezeték (io)-tól (19)-en, a (48) emeltyű forgáspontján a (48) emeltyű toldatán, a (49) emeltyűn és ennek forgáspontján át a mótor sarkához megy; ha az ajtó zárva van, akkor a (48) és (49) emeltyűk toldatai az (50) toldat közvetítése által egymáshoz vannak szorítva és az áram (ti) és a mótor sarka között zárva van. Mihelyt azonban az ajtó nyitva van, az (50) toldat a (48) emeltyűt többé nem nyomja, a (48) és (49) emeltyűk toldatai egymástól elállanalc, és az illető vezeték meg van szakítva. Ezen szerkezet a 20. és 21. ábrákban sematikusan van bemutatva. Az ajtó maga (22. és 23. ábrák) egy közönséges csappanó kilincs által záratik és magát a rekeszt, a mint az az ábrában látható, csak akkor mozgathatjuk, ha az (51) elektromágnes áramtalan, mi által ennek fegyverzete szabadon bocsájtatik és az (52) retesz visszahúzatik; ezen elektromágnes azonban a (vi) vezetéktől a mótor sarkához ágazó részáram által tápláltatik, úgy hogy az ajtó retesze akkor sem nyitható, ha az áram a dobogón átjár. De az emeleti ajtóknak is olyanoknak kell lenniök, hogy azokat csak akkor nyithassuk, mikor a dobogó éppen előttük áll. Ezen czélból ezen emeleti ajtók is, a mint az a 24. és 25. ábrákból látható, hasonlóan szerkesztett, közönséges (m) csappanó kilincs által elzáratnak, mely az (54) retesz által rendesen rögzítve van. Csak ha a dobogó éppen az illető ajtó előtt áll, úgy a dobogón elrendezett egyszerű csúszó kontaktus által egy külön, pl. akkumulátor-segédáram kapcsoltatik be, mely az (53) elektromágnesen átáramlik, mire ez fegyverzetét vonzza, tehát az (54) rögzítő retesz visszahúzatik. Annak megakadályozására, hogy a dobogó az emeleti ajtó becsukása előtt elinduljon. ez utóbbin a 20. és 21. ábrákban látható szerkezet van elrendezve. Csakhogy a (48) és (49) emeltyűk forgási pontján és toldatán átmenő áram, azon áram, mely a kapcsoló tábla áramkikapcsolójától (yi)-be megy és ez, mielőtt az (r,)-be torkol, az összes emeleti ajtóknak (48) és (49) emeltyűin van átvezetve. b) az egész széles oldalt elfoglaló kétszárnyú kapuknál a szerkezet, a mint az az 1 ábrában szakadozott vonalakkal, továbbá a 26. és 27. ábrákban látható, minden-