15008. lajstromszámú szabadalom • Petróleum-, benzin- vagy gázmótor
- 2 — rűn alkalmazott (M) légnyílásokkal és (M2) kamrával bír a petróleum, benzin vagy gáz bevezetésére, mely kamrát (12) kúpos szelep zárja el. Ezen kúpos szelep azonban az (M2) kamra szelepfészkén túlnyúlik és (N) kúpos fülületével ráillik az (I) szelenezének ezen helyen levő (NI) összeszűkülésére. Ezen (N) kúpfölület, mely kis átlyukasztásokkal vagy csatornákkal bír, az (NI) fölülettel együttműködve, az (M2) kamarából (0) hornyokon át beáramló gáznak, benzinek vagy petróleumnak elosztását és a levegővel való benső keveredését eszközli, mert a levegő (M) légnyílásokon keresztül áramlik be. Ezen keveredést az (11 és 12) szelepek között (I) szelenczében el helyezett (01) rostalap még bensőbbé teszi, mielőtt az illető hajtóközeg (II) szelepen áthatolhatna, miközben egy szintén szabályozható (C2) légnyíláson keresztül még egyszer levegő vezettetik a keverékhez s így kerül az (11) szelephez. Ezen elosztó szerkezetnek működése a következő: Tegyük föl, hogy a motor működésben van s a durranó vegyülék az (E) dugattyúk elé vezettetvén, (X) nyilak irányában áramolva, (B) hengereknek végéhez ér; ezen pillanatban (E) dugattyúkat a (G) robbanókamarában levő vegyülék fölrobbanása (C) kazán felé taszítja s az elégett gázok azonnal elillanak, mihelyt (H) dugattyúk mozgásuk közben (P) nyílást elhagyják. Az (E) dugattyúk ezen mozgásánál az eléjük vezetett durranó keverék összesűríttetik a (C) kamrában, a miből következik, hogy a mint a (G) robbanókamarákban az elillanás folytán kisebb lesz a nyomás, mint a (C) kamrában, a nyomás-különbség következtében a keverék visszatolja az (E) dugattyúkra szerelt (H) szelepeket és a dugattyú másik végéhez áramlik, hogy ott összenyomassék s meggyújtatván, fölrobbanása által az előbbi mozgás ismétlődjék. Ezen működésből minden fordulónál mindegyik (B) hengerben mozgást eredményező robbanás származik. A robbanó keverék képződése és eloszlása következőképen megy végbe: Midőn az (11) szelep működik, (J) tárcsa a petróleum, benzin vagy gáz bevezetését eszközlő (12) szelep (K) tárcsájára csapódik s ez elegendő mennyiségű gyúlékony folyadékot enged át az (0) hornyokon vagy átlyukasztásokon, mely folyadék az (12) szelep (N) kúpfölületére és (NI) megszűkülés közé jutva szétoszlik és bensőleg keveredik az (M) légnyíláson beáramló levegővel. Ezen keverék (01) rostalapon keresztül az (II) szelep fölött levő kamarába érkezik s ott. mielőtt a (B) hengerek közös (C) kazánjába jutna, az (02) légnyíláson beáramló levegő előbb szabályozza hatásképességét. Ezen föltételek mellett a petróleum, benzin vagy gáz önműködőlég vagy másképen való bevezetését a létrehozandó erőhöz képest az (L2) csőkarima segélyével szabályozzuk, mellyel az (L) cső (K) tárcsával szemben beállítható, erre támaszkodván az (11) szelep (J) tárcsája, mi által, mint föntebb kifejtettük, az (12) szelep működése megvalósítható. A most leírt s az 1. ábrán megrajzolt bevezetőszerkezet működési elvének változtatása nélkül fölállítható a 2. ábrán levő módosított alakban is. Ezen módosított alaknál az (II) szelepet (12) szeleppel (13) tekercsrúgó köti össze, melynek feszültsége elegendő, hogy az (II és 12) föntebb leírt együttes működése biztosítva legyen. Könnyen belátható ugyanis, hogy ez esetben. midőn (II) szelep lesülyed, a robbanó keverék bevezetése alkalmával magával vonja az őket összekötő (13) rúgó közvetítése folytán az (12) szelepet s ezek így összekapcsolva egymástól függetlenül működhetnek, mivel (II) működése változatlan, míg (12) szelepét a kívánt határok közt az (14) beállító csavar szabályozza, mely annak (16) feszítő rúgó által föntartott (15) kiilső végződésén hatol át. Mint az 1. ábrabeli szerkezet, úgy a 2. ábrán levő változat is megengedi a szabályozható (M M) légnyílásokat és a belső (N NI) megszűkiiléseket, kapcsolatban az (1 12) szelepekkel a robbanó keverék meny-