15008. lajstromszámú szabadalom • Petróleum-, benzin- vagy gázmótor

- 2 — rűn alkalmazott (M) légnyílásokkal és (M2) kamrával bír a petróleum, benzin vagy gáz bevezetésére, mely kamrát (12) kúpos szelep zárja el. Ezen kúpos szelep azon­ban az (M2) kamra szelepfészkén túlnyúlik és (N) kúpos fülületével ráillik az (I) sze­lenezének ezen helyen levő (NI) összeszű­külésére. Ezen (N) kúpfölület, mely kis át­lyukasztásokkal vagy csatornákkal bír, az (NI) fölülettel együttműködve, az (M2) ka­marából (0) hornyokon át beáramló gáz­nak, benzinek vagy petróleumnak elosztását és a levegővel való benső keveredését esz­közli, mert a levegő (M) légnyílásokon ke­resztül áramlik be. Ezen keveredést az (11 és 12) szelepek között (I) szelenczében el helyezett (01) rostalap még bensőbbé teszi, mielőtt az illető hajtóközeg (II) szelepen áthatolhatna, miközben egy szintén szabá­lyozható (C2) légnyíláson keresztül még egyszer levegő vezettetik a keverékhez s így kerül az (11) szelephez. Ezen elosztó szerkezetnek működése a következő: Tegyük föl, hogy a motor működésben van s a durranó vegyülék az (E) dugattyúk elé vezettetvén, (X) nyilak irányában ára­molva, (B) hengereknek végéhez ér; ezen pillanatban (E) dugattyúkat a (G) robbanó­kamarában levő vegyülék fölrobbanása (C) kazán felé taszítja s az elégett gázok azon­nal elillanak, mihelyt (H) dugattyúk moz­gásuk közben (P) nyílást elhagyják. Az (E) dugattyúk ezen mozgásánál az eléjük vezetett durranó keverék összesűrít­tetik a (C) kamrában, a miből következik, hogy a mint a (G) robbanókamarákban az elillanás folytán kisebb lesz a nyomás, mint a (C) kamrában, a nyomás-különbség kö­vetkeztében a keverék visszatolja az (E) dugattyúkra szerelt (H) szelepeket és a dugattyú másik végéhez áramlik, hogy ott összenyomassék s meggyújtatván, fölrobba­nása által az előbbi mozgás ismétlődjék. Ezen működésből minden fordulónál mind­egyik (B) hengerben mozgást eredményező robbanás származik. A robbanó keverék képződése és elosz­lása következőképen megy végbe: Midőn az (11) szelep működik, (J) tárcsa a petróleum, benzin vagy gáz bevezetését eszközlő (12) szelep (K) tárcsájára csapódik s ez elegendő mennyiségű gyúlékony fo­lyadékot enged át az (0) hornyokon vagy átlyukasztásokon, mely folyadék az (12) szelep (N) kúpfölületére és (NI) megszűkü­lés közé jutva szétoszlik és bensőleg keve­redik az (M) légnyíláson beáramló levegő­vel. Ezen keverék (01) rostalapon keresztül az (II) szelep fölött levő kamarába érkezik s ott. mielőtt a (B) hengerek közös (C) ka­zánjába jutna, az (02) légnyíláson beáramló levegő előbb szabályozza hatásképességét. Ezen föltételek mellett a petróleum, ben­zin vagy gáz önműködőlég vagy másképen való bevezetését a létrehozandó erőhöz ké­pest az (L2) csőkarima segélyével szabá­lyozzuk, mellyel az (L) cső (K) tárcsával szemben beállítható, erre támaszkodván az (11) szelep (J) tárcsája, mi által, mint fön­tebb kifejtettük, az (12) szelep működése megvalósítható. A most leírt s az 1. ábrán megrajzolt be­vezetőszerkezet működési elvének változ­tatása nélkül fölállítható a 2. ábrán levő módosított alakban is. Ezen módosított alaknál az (II) szelepet (12) szeleppel (13) tekercsrúgó köti össze, melynek feszültsége elegendő, hogy az (II és 12) föntebb leírt együttes működése biz­tosítva legyen. Könnyen belátható ugyanis, hogy ez eset­ben. midőn (II) szelep lesülyed, a robbanó keverék bevezetése alkalmával magával vonja az őket összekötő (13) rúgó közvetí­tése folytán az (12) szelepet s ezek így összekapcsolva egymástól függetlenül mű­ködhetnek, mivel (II) működése változatlan, míg (12) szelepét a kívánt határok közt az (14) beállító csavar szabályozza, mely annak (16) feszítő rúgó által föntartott (15) kiilső végződésén hatol át. Mint az 1. ábrabeli szerkezet, úgy a 2. ábrán levő változat is megengedi a szabá­lyozható (M M) légnyílásokat és a belső (N NI) megszűkiiléseket, kapcsolatban az (1 12) szelepekkel a robbanó keverék meny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom