14880. lajstromszámú szabadalom • Dongahajlító gép

Megjelent 1891). évi junius hó 19-én. MAGY. 1 & KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14880. szám. XX/f. OSZTÁLY. Dongahajlító gép. ANTHON JÁNOS GÉPGYÁROS FLENSBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 22-ike. A gép szerkezeténél abból az általános elvből indultunk ki, hogy a fa hajlításánál a gördületben kifelé eső rostok megnyúlását meg kell gátolni, tehát az összes rostokat nyomásra kell igénybe venni. Ha ez a föltétel szigorúan teljesítve van, bármily vastagságú fa bármily hirtelen görbülettel görbíthető, a nélkül, hogy a fa eltörnék. Az eddig ismert gépeknél ez a föltétel soha sincs tökéletesen teljesítve, amennyiben vagy csak a fa két metszési fölületére gyakorolunk nyomást, vagy pedig oldalirányú, nemcsak a rost irányába eső nyomások is lépnek föl. A húzóerők csak a fadarabbal kapcsolt aczélszalagban léphetnek föl, mely szalag oly czélból, hogy a külső rétegeket megfoghassa, igen gyakran toldatokkal van ellátva. Ha azonban ezen szalagnak az is föladata, hogy hajlításnál a külső ellendarabot képezze, akkor ez a kérdés helytelen fölfogására mutat, mert a vékony aczélszalag a húzóerőknek ellenállhat ugyan, de nem elég merev, hogy a belső rostok összenyomatnának. Ezért az ily gépek csak vékony fák hajlításánál nyertek alkalmazást. A találmány tárgya már most egy gép, mely igen vastag fadarabok hajlítására szolgál, de melynél nem csak a külső rostok megnyúlását gátoljuk meg, hanem a belső rostokat is kellő mértékben összenyomjuk. Ezt oly módon érjük el, hogy az összenyomásra két forgatható szorítópofát alkalmazunk, melyeknek a fadarabok homlokfölületére ható síkja a forgástengelyen megy át. Ennek következtében a farétegek egymáson el nem tolódhatnak és bármekkora szög alatt fordulnak is el a pofák, a fadarabok keresztmetszetei a hajlítás egész ideje alatt síkok maradnak, úgy mint azt a hajlítási igénybevételek tárgyalásánál mindig föltételezzük. Hogy pedig a külső rostoknak húzásra való igénybe vétele, tehát a rostok elszakadása meggátolható legyen, a forgatható pofák egy hajlékony, de nem nyújtható fémszalag segélyével vannak összekötve, mi eddig egy gépnél sem történt. Ennek az a következménye, hogy a hajlítás megkezdésénél először a görbület konkáv belső fölülete felé eső rostok nyomatnak össze, azután pedig fokozatosan a többi, úgy hogy az összenyomás mértéke a külső, konvex fölülettől, mely sem összenyomva, sem húzva ninos, befelé eső rétegektől befelé eső rétegekben fokozatosan nő. Hogy a görbület szabályos legyen és hogy a fadarabok a részeik különböző keménysége