14865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réteges szerkezet és hézagok képződésének meggátlására rúdból hengerelt lánczok előállításánál

— 2 is nagyon kiméltetnek. Az új eljárás abból áll, hogy a lánczszemek belső nyilasának képezése czéljából a kereszt keresztmetszetű rúd két szemben fekvő szárnyában levő anyag oly módon tolandó el, hegy az első sorban említett szárnyból eltolt, a henger élei által föl nem barázdált anyag az eltolódása mérvében egy bizonyos mennyiségű anyagot indít mozgásnak, még pedig a lánczszemeknek a kész és kifeszített láncznál egymással érintkező részeiből kiinduló és a lánczszem közepe felé tartó ívek irányában úgy. hogy az anyag oly mozgást végezzen, a mily mozgást végez az áramló víz a folyó kanyarulataiban és hogy az anyagnak ily irányú mozgása az anyagnak a lánczszem alakjában való földuzzadását és az alakozó üreg kitöltését idézze elő. (Ezen közben föltételezzük azt, hogy a hengerelésnek alávetett rúd keresztmetszete kisebb, mint a négy sajtolópofa által képezett alakozó üreg keresztmetszete.) Ennél a folyamatnál egyidejűleg a fölösleges kiszorított, de hosszirányban föl nem barázdált anyag egy részét az alakozó nyílás a hengerlés irányában tovább hajtja, másrészét pedig a megfelelően alkalmazott anyagfölvevő üregekbe nyomja. Ebből a czélból a hengerelendő vagy sajtolandó köröszt keresztmetszetű vasnak profilja olyan, hogy azokon a pontokon, hol a szárnyak érintkeznek, görbe vagy tompaszöget bezáró egyenes vonalak által képezett átmeneti fölületek vannak alkalmazva, melyek meggátolják, hogy egyes karélyok leválasztassanak, továbbá hogy a szárnyak külső végei homorú fölületek szerint vannak tompítva, melyek meggátolják, hogy túlságos sok anyag nyomassék ki és hogy ily módon a lánczszemek külső fölületén bordák keletkezzenek. Másrészt a tetőszerű kiemelkedésekkel ellátott hengerek és sajtolópofák ezen ívalakú vagy tompaszögű átmeneti fölületeknek megfelelően a hengerek tengelyével párhúzamosan, illetve a nyomás irányára merőlegesen le vannak tompítva. Hogy az új és régi eljárás között levő különbség világosan kitűnjék, a csatolt rajzokokon az 1—10 ábrán a láncznak régi mód szerint történő készítése, a 11—19. ábrán pedig az új módszer szerint való előállítása van különböző stádiumaiban ábrázolva. Először a régi eljárást fogjuk ismertetni. Az 1. ábra a négy henger, illetve sajtoló pofa függélyes metszete, a 2. ábra a négy henger egyikének kerülete fölülnézetben. a 3. ábra a 2. ábra A B C D vonala szerint vett metszet. Az I. ábrából kitűnik, hogy a köröszt keresztmetszetű rúd a négy hengernek megfelelően kimaratott alakozó üregeibe huzatik be, hogy a henger ki nem maratott részei mint (g h) nyomófogak (2. és 3. ábra) a keresztszárnyainak oldalfölületébe hatolnak és a szárnyak anyagát eltolva a szomszédos szárnyak felé mozgatják. A hengerek behatolása a szárnyakba a pontozott vonalak szerint fokozatosan történik és végül a teljesen kihúzott vonalak szerint fejeződik be-A 4. ábra kereszt keresztmetszetű rudak oldalnézetét ábrázolja a hengerlés közben. Az 5—10. ábra keresztmetszet, a 4. ábra m—n, o—p, q—r, s—t, u—v, és w—x vonala szerint. Az 5. ábra a köröszt keresztmetszetű rudat a hengerlés megkezdésénél ábrázolja, y-nál látható a két szomszédos szárny által képezett éles szög, z-nél pedig a szárny domború határfölülete. A 6. ábrán látható keresztmetszetnél a hengerek fogai a két szemben fekvő szárnyba már behatoltak és a szárny oldalfelületeiből (a, a, a. a)-nál az anyagot kihajtották. Ha a hengerek fogai még mélyebbre hatolnak be, (1. a 7. ábrát) a megfelelő pontokon még több anyag hajtatik ki. Az éles (v) szög következtében (5, ábra) és mert a hengereken levő alakozó üregek (kimaratások) megengedik, hogy ezek a kiemelkedések vagy karélyok a szomszédos szárnyakra lehajlitassanak. a kinyomott anyag, melyet előbb a rúd előre mozgásánál a hengerek élei a hajlásszögbe való behatolásuknál fölbarázdáltak, oly módon hajlíttatik le, hogy a (b, b, b, b) karélyok keletkezzenek. Ha a hengerek oly annyira közeledtek, a mennyire egyáltalában közeledhetnek, a (b) karélyok a szomszédos