14865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réteges szerkezet és hézagok képződésének meggátlására rúdból hengerelt lánczok előállításánál

- 3 szárnyakba nyomatnak és a karélyok és szárnyak között (c, c, c. e) hézagok keletkeznek (8. ábra), melyek annak megfelelően, hogy a hengerlésnél mekkora volt a rúd hőmérséklete, gyakran, de nem mindig, kívülről is láthatók. A 4. ábrán (a, b és e)-nél ezek a karélyok ugyancsak láthatók. Ezen az ábrán (e) a külső, (f) a belső bordákat jelzi, melyek az egyes szemeken keletkeznek. Ott, hol a fg) hengerfogak hatnak, az (f) belső bordák keresztalakot képeznek (1. a 9. ábrát is), míg ott, hol a (h) fogak hatnak (2. ábra), az (e) külső és (t) belső bordák képeznek keresztet (1. a 10. ábrát). Ezek után ismertetjük az új eljárást. A 11., 12. és 13, ábra az 1., 2., illetve 3. ábrának megfelelő nézet, a különbség azonban az, hogy a (g) és (h) fogak, melyek a 2. és 3. ábrán hegyesek, ebben az esetben a henger tengelyével párhuzamos, illetve a nyomás irányára merőleges sík szerint vannak tompítva. A 14. ábrán ugyancsak egy rúd van oldatnézetben, melynek egyes részei a hengerlés különböző stádiumaiban vannak; a 15—19. ábra ezen rúd keresztmetszete a 14. ábra m— n, o—p, q—r, s—t és u—v vonala szerint. A 15. ábra a kereszt kereszt metszetű rudat a hengerlés megkezdése előtt tűnteti föl, y-nál a két szomszédos szárny között levő ívalakú átmenet látható, (z)-nél pedig a szárnyak végének homorú fölület szerint kiképezett fölülete. A 16. ábrán a hengerek fogai a szárnyak szemben fekvő fölületeibe behatoltak és az anyagot az (a, a) pontokon kinyomták. Ez az anyag az ívalakú átmeneti föliilet következtében a szomszédos szárny anyagát oly módon indítja mozgásnak, hogy az anyag a képezendő lánczszemek felé hajtassék, tehát a kifelé nyomuló anyagnak helyet engedjen és föl ne barázdáltassék. A szárnyak külső homorú határfölülete olyan, hogy a rúd bemélyedése, mely a hengernek a képezendő lánczszemeknek megfelelő alakozó üregeibe (kima'ratásaiba) jut, a jelzett módon kiszorított anyag által kitöltessék és hogy ily módon sem a lánczszem külső, sem belső fölületén borda ne képződhessék. Ennek következtében hézag sem keletkezhetik, hanem az anyag egyen letesen nyomatik kifelé, úgy hogy a sajtolt rúd akkor, mikor a fogakarúdba oly mélyen behatoltak, a mily mélyen behatolhatnak, a hézagnélküli r—q keresztmetszetet nyeri (17. ábra) az s—t és u—v vonalak szerint metszve pedig a 18. és 19. ábrán látható keresztmetszetet mutatja. A jelzett ábrákból és a 14. ábrából is kitűnik, hogy a szemekben az (e f) bordákon kívül még négyszögletes (d) és (i) hidak is keletkeznek, melyek az ívalakú (esetleg tompa szöget alkotó egyenesek által képezett) átmeneti fölületből és a hengerek letompításaiból származnak. Ezek a hidak lehetővé teszik, hogy az anyag a rúd hosszában az egyik szemből a másik szomszédos szembe áttolattassék a nélkül, hogy úgy. mint a régebbi eljárásnál használt hegyes fogaknál történt, az anyag hosszirányban fölbarázdáltatnék, míg ellenben, ha a bordák keresztezési helye a 9. és 10. ábra szerint képeztetik ki. a kihűlés után ez az anyageltolódás lehetetlen, úgy. hogy az előbbi esetben a fölösleges anyag a szemeket képező alakozó terekből oldalirányban kilép. Az így kihengerelt rudat kész láncczá oly módon alakítjuk át, hogy a bordákat összekötő hidakat nyíró gépekben lenyírjuk és a nyírási bordát is levágjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás réteges szerkezet és hézagok képződésének meggátlására rúdból hengerelt lánczok előállításánál, az által jellemezve, hogy a lánczszem belső nyílásának képzése czéljából az anyagot a kereszt keresztmetszetű rúd két egymással szemben fekvő szárnyából, a kereszt keresztmetszetű rúd szárnyait kapcsoló hidon áttoljuk a szomszédos szárnypárba, úgy hogy az első szárnypárból kitolt anyag a második szárnypárban ugyanannyi anyagot toljon el a kész kifeszített, lánczszemeinek egymással érintkező részéből a szem közepe felé vezető ív irányában, anélkül, hogy ez az anyag fölbarázdáltatnék, átmetszetnék vagy egymásra lapoltatnék, mely mozgás később az