14756. lajstromszámú szabadalom • Sebességszabályozó gőz- és egyéb mótorokhoz

Megjelent 1899. évi jmiius lió 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 14756. szám. V/d/3. OSZTÁLY. Sebességszabályozó gó'z- és egyéb motorokhoz. MENIER HENRIK EMIL IPAROS PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 deczember hó 15-ike. Eme találmány tárgya egy sebességsza­bályozó gőz- és egyéb motorokhoz, mely lényegében véve két, a gőzvezetékbe ikta­tott, egymásba tolt, és egymástól függetle­nül forgó áttört dobból áll. Eme dobok kö­zül az egyik, a «mótordob» a szabályozandó motorral van kapcsolva, tehát a mótor se­besség-változásait követi, a másik, a «sza­bályozódob» egy mechanikus, elektromos vagy más állandó sebességgel forgó készü­lékkel van kapcsolva, úgy hogy ez a dob mindig ugyanavval a sebességgel forogjon vagy ugyanazt a sebességet vegye föl. Ugy a mótordob, mint a szabályozódob át van törve, a furatok teljesen korrespondeálnak egymással és egymást egy bizonyos mérték­ben födik, ha a mótordob (az ezt hajtó mótor) és a szabályozódob (az ezt hajtó szabályozó) szögsebessége azonos. Ha a két szögsebesség különböző, a mótordob nyí­lásai a szabályozódob nyílásaival szemben eltolódnak, a dobok nyílásai pedig többé­kevésbbé elfödetnek, illetve szabadokká té­tetnek, ennek megfelelően a gőz vagy a hajtásra használt más közeg többé-kevésbbé foj tátik le. A következőkben a csatolt rajzok alapul vételével ezen szabályozó egy kiviteli mó­dozatát ismertetjük. Ezt a kiviteli módozatot az 1. ábra hossz­metszetben, a 2. ábra az 1 ábra 2—2 vonala szerint keresztmetszetben, a 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala szerint keresztmeszetben ábrázolja, míg a 4. ábra egy általános el­rendezési rajz, melyen a mótor- és szabá­lyozódob működtetésének módja látható és mely a szabályozónak egy kényelmes kivi­teli módozatát tünteti föl. (A) az (a) tengely végére ékelt dob, mely­nek forgását a szabályozandó mótor idézi elő é3 mely ezért a mótor sebességválto­zásait minden tekintetben követi. A dobnak egy vagy több (al) kivágása van. (B) egy második dob, mely az első (A) dobban gyöngén súrlódik és melyet a követ­kezőkben ismertetendő módon működtetünk. Ez a dob, — ép úgy mint az (A) dob az (al) nyílással, — egy vagy több (bl) nyílás­sal van ellátva. Az (a) és (b) tengelyek egy egyenesben fekszenek és az (A B) dobokat magába záró (D) tartály (d dl) tömítő szelenczéibe van­nak ágyalva. Ez a (D) tartály két (T TI) csőcsonkkal van ellátva, mely csőcsonkok között az (A) és (B) dob foglal helyet, mely két dob (al bl) nyílásain a gőz az egyik csőcsonkból a másikba áramlik, hogy azután a motorba jusson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom