14756. lajstromszámú szabadalom • Sebességszabályozó gőz- és egyéb mótorokhoz

A mondottakból kitűnik, hogy addig, míg a két (A) és (B) dob ugyanavval a szögsebességgel forog, az (al 1>1) nyílások viszonylagos helyzete nem változik, tehát a gőz mindig ugyanazon viszonyok között áramlik be. Ha azonban az (A) doh sebessége valamely okból megváltozik, ez a dob a (B) dobbal szemben többé-kevésbbé eltolódik, úgy hogy az (al bl) nyílások többékevésbbé elfödetnek vagy kinyittatnak. A motort hajtó KŐZ mennyisége tehát mindaddig szabályoztatik, míg a motor a normális sebességet el nem érte. A beáramló gőz mennyisége már akkor is szabályoztatik, ha a két dob csak egy bizonyos szöggel fordul el egymással szemben. így pld. ha a dobnak két nyílása van, a nyílások 90°-os viszonylagos eltolódásnál már teljesen elzáratnak illetve kinyittatnak. Ezért a szabályozás tetszőlegesen gyorsan történhetik, ha a nyílások számát elég nagyra vesszük és épen ez képezi ezen szabályozási mód nagy előnyét. Ha a gép sebessége túlságosan gyorsan változik, az (A) dob nyílása a (B) dob következő nyílását érhetné. Hogy ez meg ne történhessék, a (B) dobot a (b) tengely csak a súrlódás által indítja forgásnak és az (A) dobon két (e el) ütköző van, melyek a (B) dob (t) ütközőjével együtt a (B) dob elmozdulását határolják, úgy hogy a (B) dob az (A) dobra viszonyítva csak ama határok között mozdulhasson el. melyeknél a nyílások teljesen el vannak zárva, illetve teljesen nyitva vannak. Hogy a (B) dob akkor, ha a (t) ütköző az egyik vagy másik (e) vagy (el) ütközővel érintkezik, a tengelyén megcsúszhassék. a (B) dobon (r)-nél egy (R) rúgó van megerősítve, mely a (b) tengelyre ékelt (C) korongot veszi körül. Ezt a rúgót az (s) exczenter. mely a (B) dobra szerelt (p) tengelyre van fölhúzva, szétfeszíti. Az (s) exczentert a (t) ütköző működteti, ha ez az ütköző az egyik vagy másik (e el) ütközőbe ütközik, de lehetne erre a czélra egy külön, a (t) ütközővel kapcsolt kart is alkalmazni. A szabályozódob sebességét különböző jnódon, pld. az által lehet állandóvá tenni, hogy egy független motort alkalmazunk, mely a szabályozandó mótor betartandó sebességével synchron módon fut. Ha állandóan ugyanazt a sebességet kell föntartani, a szabályozódob sebességét egy külön mótor alkalmazása nélkül a következőkben leírt és a 4. ábrán ábrázolt gép segélyével lehet állandóvá tenni. Legyen (A) a szabályozandó mótordob, (a) a tengely, (B) a szabályozódob és (b) a tengelye. Az (a) tengelyre egy a szabályozandó géppel futó (P) szíjdobot ékelünk föl, mely az (A) dobra a gép sebességváltozásait viszi át. Ugyanarra a tengelyre egy (x) fogaskerék is föl van ékelve, melyet az (I) közbeeső tengely (xl) fogaskereke forgat. Az (I) tengely sebessége valamivel nagyobb mint az (a) tengelyé, két részre van osztva és egy súrlódó kötés részét képező (F) kúpot visel. Az (I) közbeeső tengely megnyújtásán egy (R) czentrifugálregulátor van alkalmazva, mely a súrlódó kötés másik részét viseli. A megnyújtás másik végén, a regulátor mögött egy (x2) fogaskerék van, mely az (x3) fogaskerék segélyével a (b) tengelyre ékelt (B) dobot hajtja. Ha az (R) regulátor azt a sebességet, melyre azt beállítottuk, még el nem érte. a súrlodókup a regulátorral kapcsolatban van és a (B) dobot nagyobbodó sebességgel viszi magával. Ha a czentrifugálregulátor azt a sebességet, melyre be van állítva, elérte, a kúp megcsúszik, t. i. a szoros kapcsolat megszakad és a (B) szabályozódobot az (R) regulátor a kapcsolókúp sebességével forgatja, mely a gép által nagyobb mértékben forgásnak nem indíttatik, hanem csak arra szolgál, hogy a (b) tengely sebességét állandóvá tegye. Minthogy az (I) tengelynek egyik része (mint azt előbb leírtuk) nagyobb sebességgel mozog, a kúp megcsúszhatik. Ha a (B) szabályozódob a normális sebességével forog, a nyílások többé-kevésbbé nyittatnak, annak megfelelően, hogy az (A) mótordob a (B) szabályozódobnál gyorsabban vagy lassabban forog-e. Hogy az (A) dob a gép sebességváltó-