14636. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet automobil járművek számára

nyomást25 kg. volt, a térfogatnak 340-szer akkorának kell lennie, mint kezdetben. Világos, hogy ilyen körülmények között jó hatásfokú, egy hengerü gépeket nem szerkeszthetünk ós ezen czélra mindenesetre sokszoros expanziójú gépet kell alkalmaznunk. Ha föltesszük pl., hogy minden egyes hengerben az admisszió 33°/0

. akkor a gépnek 6 hengerrel kell bírnia. Dugattyús gépek helyett rotácziós gépeket is alkalmazhatunk, melyeket a fölhevített vízben fölhalmozott energiának tökéletes hasznosítása czéljából bizonyos számban szériában rendezhetünk el úgy, hogy a víz és gőz keverékét azokon egymás után vezetjük keresztül. Végre turbinák is alkalmazhatók. A jelen találmány lényege tehát a következő : A hajtandó járművön egy tartályt rendezünk el, melyet lehetőleg igen nagy nyomás alatt fölhevített vízzel töltünk ineg. A szerint, a mint a lassú járású, de nehéz vagy gyors járású, de egyszerű és könnyű gépet kívánunk, mótor gyanánt egy többszörös expansiójú dugattyús gépet, esetleg rotácziós gépet vagy turbinát alkalmazunk. Mindkét esetben a gépet fölhevített vízzel közvetlenül a tartályból tápláljuk. Minthogy ezen tartálynak hőmérséke állandó marad, úgy a benne tartalmazott egész víztömeget fölhasználhatjuk. Hogy ha a jármű veszteglése közben a tartályban lévő vízkisugárzás következtében fokozatosan le ne hűljön, a tartály körül fölhevített levegőt áramoltatunk, melyet csekély tüzelőanyag árán gyorsfőzőkészű -lékekhez hasonló kis szerkezet segélyével állíthatunk elő. Előnyös ezen fölhevített levegőt a gép és a vízvezeték körül is áramoltatni. Míg a petróleummal hajtott kocsiknak bizonyos mennyiségű vizet kell magukkal hordaniok, mely a mótor hűtésére szolgál, addig a jelen esetben éppen a megfordított eset áll be, de az ebből származó kényelmetlenség sokkal csekélyebb minthogy a szükséges tüzelőanyagnak súlya jelentéktelen. A következőkben példa gyanánt azon specziális elrendezéseket fogjuk leírni, melyek a járműnek turbina segélyével eszközölt hajtásánál szükségeltetnek. Előnyös a turbina gazdasági szempontból csak száraz gőzt bevezetni; másrészt a vízből annak a tartályból a légköri levegőbe való útja közben fejlődő összes gőzt még pedig annak fejlődési pillanatában bírt nyomása alatt kell kihasználnunk. Ezek alapján a turbinát a 3. ábrában föltüntete.tt alakban szerkesztjük meg. A közös (M) tengelyre a korongalakú (TI, T2 . . . T6) lapátos kerekek vannak sorban fölékelve, melyek a megfelelő számú Rl R2 . . . K6) czellában forognak, melyeken a gőz egymásután keresztüláramolván, nyomása a haladás irányában fokozatosan csökken. Ezen czellák a fenekükön lévő, (ol. o2... 06) nyílásokon át közlekednek egymással. A czellák a 3. ábra szerint a turbina testében vannak kiképezve; ez azonban nem szükséges, sőt érdekünkben áll azoknak, a menynyire csak lehet, nagy térfogatot kölcsönözni. A fölhevített vizet az (A) csőtoldaton keresztül folytonosan az (Rl) czellába vezetjük, melyben a víz egy része gőzzé változik, másik része az (ol) nyíláson át a következő (R2) czellába folyik, míg a belőle fejlődő gőz a turbinán keresztülgázolván azt hajtja és így tovább. Ha az (Rl, R2... R6) czellákban uralkodó nyomásokat (pl, p2...p6-al), a légköri nyomást (pa)-val jelöljük, akkor a hat lapátos kerék a (pl-p2, p2-p3,.. . p6-pa) nyomáskülönbség alatt dolgozik. A turbinának lapátos kerekein átáramló gőznek súlya azon mérvben növekszik, a melyben annak nyomása csökken, mivel gőz az összes czellákban fejlődik és a fejlesztett gőz azokból csak a lapátos keréken át távozhat. A 4. ábrában szakadozott vonalakkal a 2. ábrában föltüntetett diagramm, teljes vonalakkal pedig a turbinában lévő gőz és vízkeverék állapotának változásait föltüntető diagramm van föltüntetve. Az ábrából látható, hogy ezen két diagramm egymást meglehetősen födi. Ezen diagrammok egybe-