14511. lajstromszámú szabadalom • Mótorkocsi

szolgáló (hl) része egy különálló (h) lengőkaron nyugszik és hogy eme lengőkar forgó csapja (c) hossztartón, ennek körülbelül közepén van elrendezve, mely (c) hossztartó azonban maga is egy rugókra helyezett himbát képez, melynek forgási középpontja a kocsi hátulsó kerekének (b) tengelyén fekszik. A mint a 2. ábrából kitűnik, a kocsinak ülésre szolgáló (hl) része (g) csaj) körül magában, önállóan kilenghet, ellenben (h) lengőkar (b) tengely-ben merev ellenállásra talál, míg a lengési középpont, mely (g) csapban fekszik, a maga részéről (c) hossztartó rugós alátámasztása következtében, mozgást végezhet. Úgy a (c) hossztartó, mint (h) lengőkar ennek folytán rugósságuk határán belül elmozoghatnak és pedig mindegyik rész önállóan, a másiktól függetlenül oly módon, hogy (c) hossztartó lengései az (x) mótortengely és (b) hátulsó keréktengely közti viszonyra, (hl) ülésrész lengései pedig a (k) emeltyűmechanizmus nyugalmi helyzetére semmi, vagy alig számbavehető befo^ lyással vannak. Miután azonban (k) emeltyűmechanizmus nyugalmi helyzete hasonlóképpen (g) csapban van (mint az a rajzból látható), vagy pedig azt egy külön csap körül elforoghatóan a (g) csap közelében rendezzük el, a kocsin ülő személy a kormányzó és megállítómechanizmust sokkal biztosabban kezelheti, mert keze a lengő ülés ingásainak egyáltalában nincs alávetve, míg (c) hossztartó ingásainak csak igen csekély mértékben van kitéve. A (g) csapon vagy tengelyen ülő (k) allítóemeltyü (3. ábra) tisztán szerkezeti alkatrészek közvetítésével az (x) mótortengelyeken (1. ábra) ülő tengelykapcsolásokkal áll összeköttetésben és (ml) körszegmenten elfoglalt bármelyik helyzete a motorok működésének ki- és bekapcsolását eszközli. I. helyzet például lehetővé teszi, hogy a motor működése a hátulsó kerekekre átvitessék, míg II. helyzet ezen szerkezet kikapcsolását létesíti, úgy hogy ezen utóbbi esetben a motorok üresen járnak. A (k) emeltyű (r) forgási pontja körül egy (o) emeltyű hasonlóképpen forgathatóan vau elrendezve és (p) csuklórúd segélyével egy (q) szögenieltyűvel összekötve, (q) szögemeltyű forgási pontját a (k) állítóemeltyű agyának kiálló (gl) csapja képezi, azonban ezen (q) szögemeltyűt agyával (g) tengelyre lazán is szerelhetjük, míg (k) emeltyű ezen (g) tengelyre ékelve van. (q) szögemeltyű (ql) karja (q2) csuklórúd segélyével egy szikrát adó (s) tölténnyel van összekötve, mely a motor kormánytengelyén lazán van elhelyezve és melynek minden egyes lengését egy elektromos szikrának a motor forgattyú holtpontjaira vonatkozólag korábbi vagy későbbi átugrása követi. Ha (o) emeltyűt a körívalakú (ol) vezetéken a (k) emeltyű helyzetétől függetlenül magasabbra állítjuk, a mótor gyorsabban fog forogni, mert az elektromos szikrák aránylag korábban képeztetnek, ha ellenben (o) emeltyűt lejebb forgatjuk, a mótor sebessége csökken, mert a gyújtások későbben következnek be. Az által azonban, hogy (q) szögemeltyű (gl) forgási pontja (k) állítóemeltyű forgási tengelyében fekszik és hogy (o), valamint (p) emeltyűk a (k) állítóemeltyühöz vannak erősítve, (k) emeltyűnek minden elállítása gyújtókészűlék működését eo ipso befolyásolja.még pedig ugyanazon értelemben,egybehangzóan. Vagyis: ha(k)emeltyűtll-reállítjuk. tehát az erőátvitelt kikapcsoljuk és a motorok üresen járnak, egyidejűleg elérjük azt is, hogy a motorok az előbbihez képest jelentékenyen lassabban fognak járni a gyújtások nagy mértékben való késleltetése következtében. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Motorkocsi, az által jellemezve, hogy az ülést magában foglaló (hl) rész egy külön (h) lengő kar segélyével rugókra van ágyazva és hogy ezen (h) lengőkar forgási pontja egy (c) keretnek vagy hossztartónak körülbelül közepén elhelyezett (p) csapban fekszik és (i) rugóra fektetve, a kocsi hátulsó (b) tengelyére támaszkodik, míg maga a (c) keret vagy