14357. lajstromszámú szabadalom • Hajtókészülék mótorkocsik számára

Megjeleni 1899. évi május hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KI II. HIVATAL szabadalmi leírás 14857. szám. XX/a. OSZTÁLY­Hajtó-készűlék motorkocsik számára. DORÉ GYÖRGY MÉRNÖK PARISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 augusztus hó 25-ike. Jelen találmány tárgyát motorkocsik szá­mára szolgáló hajtókészűlék képezi, mely az eddigi ily hajtóművekkel szemben azon előnynyel bír, hogy a vele fölszerelt motor­kocsi nagyon kényelmesen kormányozható, valamint a kocsinak hátrafelé való hajtása is könnyen és gyorsan eszközölhető anél­kül, hogy e ozélra külön berendezést kel­lene a motoron alkalmaznunk. Ezen hajtókészűlék a mellékelt rajzlapon van föltüntetve, hol az 1. ábra a kocsi-állvány mellső részének függélyes forgási tengelyén keresztül vett függélyes metszetét, a 2. ábra az 1. ábrának 2—2 vonala szerinti vízszintes metszetét mutatja be. Jelen hajtókészűlék az eddigiektől abban különbözik, hogy ennél a kocsinak tova­mozgatása a mellső kerekekre gyakorolt húzó­hatás által hozatik létre, míg az eddigi kocsiknak mozgatása a hátsó kocsikra gya­korolt toló hatás folytán jött létre. Az (a) mellső tengelyt (b) differential közlőművel látjuk el, melyet a (c) fogas­kerék hajt; ezen fogaskerék a (b) keringő kerékmű lazán forgó hüvelyén alkalmazott fogkoszorúval kapcsolatos. A (c) keréknek és a differential közlőműnek kölcsönös hely­zetét a (d) tartó borda biztosítja, mely a kocsi-rúgókat hordó (e el) ágyazásokon nyugszik. A (c) fogaskerék a függélyes (f) tengelyre van ékelve, melyet két Cardani-féle (j jl) csuklóval látunk el. (f) tengely (g) csőben csúszik, melyre fölül (h) kerék van ékelve, a melyet s vele együtt a (g) csövet és (c) kereket láncz áttételvagy más alkalmas kapcsolat közvetítésével a kocsikon elhelye­zett mótor hajtja. Hogy az (f) tengely a kocsi különböző megterhelésekor a kocsitengelyeknek a kocsi­szekrényhez viszonyított különböző állásai­hoz alkalmazkodjék, az (f) tengely (g) cső­ben oly módon van vezetve, hogy az (i) hosszék elrendezés folytán mindkettőnek egyidejűleg, s ugyanazon értelemben kell forognia. Ha a kocsin lévő terhet nem egyen­letesen osztjuk el, vagy ha a kocsi egyik kereke árokban szalad, a kocsi egyik rúdja jobban meggörbül; ekkor a (j, jl) Cardani­csuklók működésbe lépnek s a mozgást egyen­letesen s az (f) tengelyhez képest felvett helyzetüktől függetlenül viszik át a mellső kocsitengelyre. Az (f) tengelynek a (g) cső­ben való mozgása annyiban meg van szabva, amennyiben a (j) csukló legfölső pontjának semmiesetre sem szabad a (g) csőnek leg­alsó pontjával érintkeznie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom