14356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás váltakozó ármaú gépek parallel be- és kikapcsolásának megkönnyítésére

- 3 -görbéi ugyancsak eltérőkké lesznek, és ezen eltérések ily egyszerű módon meg nem szüntethetők. Ekkor czélszerűen hasz­nálható a találmány tárgyát képező eljárás. Vizsgáljuk ama viszonyokat, melyek a gép kikapcsolásánál lépnek föl. A gép munkabírását a gerjesztés megfelelő meg­változtatásával és kevesebb gőz bevezeté­sével megfelelően kissebbítjük, mindaddig, míg a gép üresen nem jár. Ekkora két gép feszültség változási görbéje ismét eltérő lesz, a feszültség különbségek változása a 3. ábrán látható. Igaz ugyan, hogy a (d) görbe által ábrázolt feszültség külörbségek a ható (al) gépfeszültséggel szemben arány­lag csekélyek, de azért a feszültség által létesített áram, tekintve, hogy a röviden zárt (QSEFGHJKT R P) áramkör­nek (5. ábra), melyben a feszültség-kiegyen­lítődés végbe megy, ellenállása és önin­dukcziója is csekély, igen nagy. Lehetetlen tehát, hogy a gépet, még akkor is, ha az teljesen synchron módon jár, és ha az a hálózatot nem táplalja is, áram­mentessé tegyük. De a mondottakból már az is világos, hogy mit kell tennünk, hogy a gépet áram­fnentessé tegyük. Az áram okát, a (d) feszültség-különbséget meg kell szüntetni. Ez azonban csak akkor történhetik, ha a lekapcsolandó dinamót hajtó-gőzgép terhe­lését az üzemben levő gőzgép terhelésével azonossá tesszük. Világos azonban, hogy ez nem történhe­tik az előbb használt terhelő ellenállás segé­lyével, mert ekkor nem csak a gőzgépet, hanem a dinamót is terheljük, tehát a dinamót árammentessé nem tehetjük. Más mód tehát nincs, mint az, hogy a gőzgépet fékezzük, vagy hogy a gőz­gépre egy második dinamót kapcsolunk, általában tehát, hogy a gőzgépet nem a kikapcsolandó váltakozó áramú géppel ter­heljük. Legegyszerűbb azonban, ha mágne­ses fékezést használunk. Tudvalevő, hogy az összes használt hajtó­gépeknek lendítő kerekük van, mely általá­ban vasból készül. A vas mágneses lem lévén, a következőkben ismertetendő elek­tromos és mágneses jelenségek figyelembe vételével hathatós fékezés végezhető. Ha a vasat mágnesezzük és ha az a mágnességét újból elveszti, tetemes energia­veszteségek lépnek fel, a mágnesesség föl­lépte és újból való eltűnése a vasban úgy­nevezett Foucault-féle áramokat létesít, melyek ismét tetemes energiaveszteségekre szolgáltatnak okot. Ha tehát egy mágnes segélyével a len­dítő kereket mágnesezzük, akkor, tekintve, hogy a lendítőkerék tömege rendkívül nagy, tetemes mennyiségű energiát fogyasztunk el. (L. Elektrotechnische Zeitschrift. 1892. évfolyam 522. 1.) Ily módon egy mágneses lendítő kerékféket nyerünk. Hasonló szerkezet van már a 91.551. sz. német szabadalmi levélben ismertetve, hol az a hajtóművek túlságos gyors forgásának meggátlására szolgál, a mennyiben a fék hatását egy szabályozó segélyével kisebbít­jük vagy nagyobbítjuk. A fék rendkívül sokfele módon képezhető ki. a csatolt rajz 6. és 7. ábráján négy kü­lönböző kiviteli módozata látható. Minthogy a gép lekapcsolásánál szükség­szerűen oly terhelésről kell gondoskodni, mely a váltakozó gépet nem terheli, és minthogy a gép bekapcsolásánál csak az szükséges, hogy a két gőzgép momentán sebességei azonosakká váljanak, a gép be­kapcsolására ugyanez a terhelés is hasz­nálható. Hátra volna még az, hogy a mágneses lendítő kerékfék működési módját ismertes­sük. Az «Elektrotechnische Zeitschrift® az 1892. évfolyamának 522. lapján található, már említett közlemény fejtegetései alapján a fék működési módja könnyen érthető. Eme közlemény szerint a hysteresis és a Foucault-féle áramok okozta veszteségek a következő képlet segélyével fejezhetők ki! hol (H) az energiaveszteség pro cm. (3), (») egy az anyagtól függő állandó, (Bl B2) az in­dukczió határértékei, (E) a Foucault-féle áramok koefficziense, (N) a periodusok száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom