14356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás váltakozó ármaú gépek parallel be- és kikapcsolásának megkönnyítésére

— 2 -Következik ebből, hogy a szóban levő | esetben (ni), (E) és (N) állandók, tehát a veszteségek lényegileg csakis az indukczió határértékeitől függnek. A veszteség tehát egyrészt annál nagyobb fog lenni, minél nagyobb a mágnesezett tömeg, másrészt pedig minél nagyobb az indukczió határértékeinek különbsége. Minthogy a lenditőkerekek tömege általában nagy, az elfogyasztott energiakészlet is nagy fog lenni. A mágnesezés megváltoztatásával módunkban áll a mágneses indukczió határait is változtatni, úgy hogy a fékre szerelt csévéken átmenő áram szabályozásával a lendítőkerékben elfogyasztott energiát és ennek megfelelően a gép terhelését is változtathatjuk. Tehát a cséve, illetőleg a csévék előtt egy szabályozható ellenállást iktatunk be, mely lehetővé teszi, hogy a mágsező áramot bizonyos határokon belül változtathassuk. A 8. és 9. ábrán az általános berendezés két különböző kiviteli módozata látható. A két kiviteli módozat között a különbség az, hogy a gerjesztőgép különböző módon van szerkesztve. A gerjesztőgépet ugyanis akár series, akár shuntgép gyanánt lehet kiképezni. Ez a találmány lényegére természetszerűen befolyást nem gyakorol, hanem csak a kapcsolás módját változtatja meg. A 8. ábrán a gerjesztőgép mellékáramkörű gép. Föltételeztük továbbá, hogy a baloldalt látható nagyobb gép teljesen terhelve van és hogy a jobb oldalt látható kisebb gépet be akarjuk kapcsolni. Ennek megfelelően a baloldalt levő gép teljesen gerjesztve van, mig a hozzá tartozó féknem működik. A jobb oldalt levő gép üresen jár, tehát gerjesztése csekély; a gép a fázis megfigyelhetése czéljából a fázisindikáló lámpára van kapcsolva. A fékező mágnes erősen gerjesztve van, tehát a gép a hálózat terhelésének megfelelően van terhelve-Ha már most ily módon a synchronizmus létesült, a második gépet ugyancsak a hálózatra kapcsoljuk, a gép gerjesztését pedig fokozatosan nagyobbítjuk, ellenben a fékező | mágnes mágnesességét kisebbítjük, úgy hogy a lendítőkerék munkafogyasztása abban a mértékben kisebbedjen, a melyben a dinamó terhelése nő. Eme módszer segélyével elérjük azt, hogy a bekapcsolandó gép teljesen azon föltételek alatt dolgozzon, melyek alatt a már a hálózatra dolgozó gép működik, tehát a föntebb jelzett rövid zárás el van kerülve. Mint azt föntebb kimutattuk, a lendítőkerék fékjének hatását abban a mértékben kell kisebbíteni, a melyben a váltakozó áramú gép gerjesztését nagyobbítjuk, közelfekvő tehát a gondolat, hogy ezt a két műveletet kombináljuk. A 8. ábra ezt az esetet ábrázolja. Igen természetes, hogy ez a kombináczió sokféle módon érhető el, de a találmány lényege az összes kiviteli módozatoknál ugyanaz, a különbség csakis a kivitelimódozat egyszerűségében van. Ily kombinácziók különös fontos esetei a következők: 1. A lendítőkeréknek kettős (kompound-) tekercselése van. 2. A fékek a gerjesztő tekercseléssel ellentétesen vannak kapcsolva, a mennyiben a legerősebb fékező áram a bekapcsolandó gépnél, a legerősebb gerjesztő áram pedig az üzemben levő gépnél szükséges. Különösen kiemeljük, hogy a tékező áramot igen természetesen csak addig használjuk, mig a két váltakozó áramú gép járása egyenlővé nem lesz. Eme czél elérésére a fékező áramot a kellő pillanatban megszakítjuk, de elképzelhetők esetek, mikor a fékező áram állandóan hat. Ugyanazok a viszonyok, ha egyenlő gépek helyett egyenlőtlen gépeket alkalmazunk. ha csak az a föltétel teljesítve van, hogy a munkagép egyenlőtlenségi tényezője a terheléssel változik, mert ha a két egyenlőtlen gép járása a terheléssel tökéletesen egyenletessé nem is tehető, a különbségek mégis csökkenthetők és így a röviden zárt áram erőssége is csökkenthető. Természetesen a váltakozó áramú gép szerkezete tökéletesen közömbös, lehet a gép egy vagy többfázisú gép, vagy két