14314. lajstromszámú szabadalom • Újítások nagykaliberű önműködő lövegeken

- 2 — erőgyűjtők között összeköttetést létesítenek. , A (b) emeltyühöz az erőgyűjtőnek (c) vezetékrúdja a (cl) csapszeg körül forgathatóan van erősítve, mely rúd a (D) előfűtési fék hengerében eltolható (d) dugattyúban végződik. A (c) vezetékrúdra a kettős spirális rugóból vagy több Belleville-íéle rúgólemezből képezett rugórendszer van rátolva, mely elől a csavarmenet segélyével a (c) rúdon elállítható (c2) koronghoz, hátul pedig a (D) fékhenger tömítő szelenczéjének fejéhez támaszkodik. A fékhengerben, mely két (e) forgási csapjával az alsó lövegtalp falaiban ezen czélra elrendezett csapágyakba van ágyazva, a több (dl) furattal ellátott (d) dugattyú eltolható, mely, a mint a 6. ábrából látható, fölső oldalán a (d2) bőrtányérral van lezárva, úgy hogy a dugattyú lenyomatásánál a hengerben lévő folyadék a dugattyú furatain át szabadon a henger mellső részébe nyomulhat, míg annak megemeltetésénél a folyadék nyomása a bőrtányért szorosan a mellső dugattyú-fölűletre nyomja és a dugattyú furatait elzárja. A dugattyú megemeltetésénél a folyadék a liengerfalban elrendezett kis (g) furaton át élőiről hátrafelé nyomúl a henger hátsó részébe; a (g) furat a henger két oldala között összeköttetést létesít és keresztmetszete az (e) forgási csapok egyikén elrendezett (h) csavarszelep által szabályoztatik. A 6. ábrában bemutatott rúgós rendszerrel és fékhengerrel biró erőgyűjtő helyett a 7. ábrában föltüntetett és a következőben leírandó, ismert szerkezetű hydropneumatikus gyűjtőt is alkalmazhatunk. Az imént leírt (D) fékhengereket itt az (E) hengerekkel (7. ábra) helyettesítjük, melyek szintén forgási csapokkal a lövegtalp belsejében vannak ágyazva és melyeknek (k) dugattyúi a (b) visszafutási emeltyűkkel éppen úgy vannak kapcsolva, mint az imént leírt (c) vezetékrudak. A két henger furata valamivel mélyebb, mint a dugattyúnak teljes lökethossza és az alaplemezen szilárdan elrendezett (F) szelep által egymással összeköttetésben állanak, a mennyiben a hengereknek egymás felé fordított csapjai a lövegtalp falain átjárnak és az (i) tömítő szelenczék segélyével az (F) szelephez vannak kapcsolva. Az (E) hengerek a forgási csapoknak tengelymenti (el) furatain keresztül közlekednek a szelep belsejével, mely utóbbi az (1) légcsatornával (8. ábra) van ellátva, melyet a kúpos csúcsú (11) csavar segélyével zárhatunk vagy tetszés szerinti mérvben nyithatunk. Ezen légcsatoniának egy ága az (f) töltő csapban végződik, melyhez a hengernek folyadékkal vagy nyomó levegővel való megtöltése czéljából megfelelő szivattyút kapcsolhatunk. Az (I) és (II) lövegnek nyomó emeltyűi a két alsó lövegtalp között akként vannak a lövegtalpak két falán átjáró (bl) tengelyre szerelve, hogy a (pl) emeltyű a (II) lövegnek talpfala, a (p2) ellenben az (I) lövegnek talpfala mellett van, a mint az a 4. ábrában bemutatott fölülnézetben is látható. Ezt az által érjük el, hogy a 2., 3. és 4. ábrák szerint a (II) löveg (bl) tengelyének végét a lövegtalp falának külső oldalán az ovális (m) koronggal látjuk el, mely a két (n) csapszög által a (p2) emeltyűnek ugyanilyen (ml) korongjával szilárd összeköttetésben áll. Ezen (p2) emeltyű az (I) lövegnek talpfalán átjáró (bl) tengelyén leng, míg a (pl) emeltyű ugyanezen tengelynek végéhez van erősítve és ekként tehát a két (m) és (ml) korong között, az (I) löveg mellett áll. A mint a 4. ábrában föltüntetett fölűlnézetben látható, a (pl) és (p2) nyomó emeltyűk mindegyike egy-egy az (o) fején villaszerű (r) rúddal és ezáltal a megfelelő löveg (L) töltő szerkezetének hajtó forgattyúszerkezetével van összekötve (2. és 4. ábrák). A nyomó emeltyűk fölső csúcsaikon le vannak kerekítve és elől az éles (s) éllel vannak ellátva, mellyel az erőgyűjtőt és a töltőszerkezetet működtető, a nyomó emeltyűk az (sp) zárókilincsekkel kapcsolódnak. A kilincsszerkezet egy a talpfalak között szilárdan ágyazott tengelyből és a rajta lengő, horogalakú (sp1) és (sp2) záró kilincsekből áll. Ezen két kilincs között a tengely körül a (t) spirálisrúgó van elrendezve,