14297. lajstromszámú szabadalom • Gázizzólámpa
Megjelent 1899. évi április hó 29-én. MAGY. ggj KIR. SZABADALMI ||j|g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14297. szám. II/d. OSZTÁLY. Gáz-izzólámpa. SCHULTZE KÜRT KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 szeptember hó 5-ike Ama megfigyelés, hogy a világítási czélokra gyakran használt diagonális lángzó egyáltalában nem világít, ha az egymással átlósan szemben fekvő gázkiömlő nyílásokat kapilláris nyílások gyanánt képezzük ki. arra vezetett, hogy az ily módon létesített lángot. minthogy a láng hőmérséklete rendkívül magas, minthogy a láng nem világít és minthogy a térfogata rendkívül csekély, egy kis szalag, illetőleg korong alakú, egy kétrészből álló körtében elhelyezett izzótest hevítésére használjuk, mely izzótest a fehér izzásig fölhevülve, rendkívül csekély (óránként 20 1.) gázfogyasztás mellett aránylag igen erős (mintegy 25 normál gyertya) fényt sugároz ki. Tehát a találmány tárgya egy izzó lángzó, mely nem létesít Bunsen-lágot, melynél izzóharisnyát és üveghengert nem alkalmazunk és melynél, minimális gázfogyasztás mellett, nagyobb költségek nélkül igen nagy fényerejű láng létesíthető. Tehát az eddig használt izzótesteknél jóval kisebb tömegű szalag vagy korongalakú izzótest segélyével az által, hogy ezt az izzótestet az eddig használt Bunsen-lángnál kisebb láng hatásának tesszük ki, mely lángnak fűtő hatása azonban a Bunsen lángénál jóval nagyobb, rendkívül erős fényt létesítünk. A szóban levő láng a Bunsen-lángtól annyiban tér el, hogy a világító gázt a levegővel az elégetés előtt nem keverjük, a keverés csak az elégés közben megy végbe. A gáz áramkiömlésénél nem szív be és nem ragad el levegőt, hanem a gáz tiszta állapotban áramlik ki. úgy mint minden világító lánggal égő gázáram. Ennek daczára nem világító, tehát magas hőmérsékletű lángot létesítünk a szóban levő lángzónái és ezt a sajátságos hatást az által érjük el. hogy a világító gázt aránylag kevés vékony áram vagy sugár alakjában égetjük el, mely sugarak kis átmérőjű, majdnem kapilláris nyílásokból áramlanak ki és így erősen lefojtatnak. Ennek megfelelően a gázsugarak a kapilláris nyílásokból nagyon kis sebességgel áramlanak ki, tehát fölösleges levegőt, mely a lángot lehűtené, el nem ragadnak, másrészt pedig a sugarak rendkívül finomak és így a környező levegővel igen bensően keverődnek, úgy hogy nyugodt, aránylag igen mérsékelt kiterjedésű, egyáltalában nem világító láng keletkezik, melynek hőmérséklete a Bunsen-lángénál jóval magasabb és egy szalag- vagy korong alakú izzótestet sokkal magasabb hőmérsékletre hevít föl, tehát minimális gázmennyiséggel tetemes fényerősséget létesít. Ez a hatás különösen erős akkor, ha a
