14297. lajstromszámú szabadalom • Gázizzólámpa
gázsugarak egymást szög alatt érik, tehát egymásba behatolnak. Itt ugyanis annak következtében, hogy a sugarak rendkívül finomak és nagyon csekély sebességgel mozognak, a keletkező legyező alakú láng síkja nem esik a gázcsatornákon átmenő síkba, hanem erre merőleges. A gázsugarak által elragadott levegő bizonyos tekintetben a sugarak ellapulása által keletkezett két gázréteg között foglal helyet, tehát a gáztömeg belsejében is van levegő és így a gáz igen tökéletesen ég el. Azonkívül légfölösleg egyáltalában nem jut a gázhoz, tehát a láng nem is hűlhet le és így hőmérséklete rendkívül magas marad. A kitűzött czél csak akkor érhető el, ha az izzótest alakja is megfelelő. Mint azt már előbb említettük, az izzótestnek szalag vagy korong alakúnak kell lennie és vízszintesen, vagy bizonyos esetekben lejtősen helyezendő el a lángzó fej kapilláris csövei fölött. Az izzótest szerelésére egy szigetelőből, pl. csillámból készült tartó szolgál. A csillámlemez, vagy az izzótest tartója a legczélszerűbben körtealakú burkolatba van szerelve, mely burkolatnak alul több, a levegő bevezetésére, fölül pedig egy vagy több az égésterméuyek elvezetésére szolgáló nyílása van. Minthogy a láng és az izzótest is kicsi, a körte maga is kicsi lehet, tehát a lámpák ép úgy csoportosíthatók és ép oly jól használhatók díszítésre, mint az elekrromos izzólámpák. Az ilyen körte alakú gázizzótest egy kiviteli módozata a csatolt rajz 1. és 2. ábráján látható (a) (1. ábra) a lángzó cső, melyen az (al) lángzó fej van alkalmazva. Ennek egymással szöget képező, kapilláris (a2) gázelvezető fúratai vannak (la. ábra), melyek a föntebb jelzett módon akként fordulnak egymás felé, hogy a finom gázsugarak egymásba kölcsönösen behatolhassanak, mikor a láng az (a2) csatornák síkjára merőleges fog lenni, mint az főleg az la. ábrán látható. Az (a) lángzó csövön egy a levegő bevezetésére szolgáló (b) hüvely (1. ábra) van, mely a két részű (c cl) körte szerelésére szolgál. Eme körte két része közé van az adott esetben a csillámból vagy más anyagból készült (d) tartó lemez befogva, még pedig oly magasságban a lángzó fej fölött, hogy a tartó egy kivágásában levő (e) izzótestet a láng szabályszerűen minden oldaltól érhesse. Az izzótestet a csillámmal legczélszerűbben két egymás fölött fekvő (f fl) részből álló keret segélyével kapcsoljuk, mely keret két része közé az izzótest be van fogva, de a kapcsolás szükség esetén oly módon is történhetik, hogy az izzótest széleire nyomást nem gyakorolunk és az izzzótest saját mozgását nem gátoljuk meg. Ily keret a 8. és 9a. ábrán látható, mely a karimás (f2) és az ugyancsak karimás (f3) részből áll. Az (f2) rész az (f3) részbe illik, a karimák magasságát akként szabjuk meg, hogy az az (e) izzótest vastagságánál valamivel nagyobb legyen. A 9a. ábrán ezek a részek szétválasztva, a 8. ábrán egymásra rakva vannak ábrázolva. A 9. ábrán fölülnézetben látható, hogy az (f2 f3) keret mily módon van a (d) csillámlemezbe ágyalva, a csillámlemez az 1. és 2. ábrán láthatótól eltérően, nem számos nagyon kis, hanem néhány nagyobb fúrattal van ellátva. A 10. ábrán egy csillámlemez látható, melynek három, görbén vonalozott, hasíték alakú, aránylag nagy nyílása van. míg a 11. ábrán a csillámlemezt egy (d) gyűrű helyettesíti, melynek néhány sugárirányú karja van. Ezek a karok ép úgy vannak a körte két fele közé befogva, mint az előbbi kiviteli módozatoknál a csillámlemez. Ha csík alakú izzótestet használunk, az égéstermények elvezetésére külön nyílások alkalmazása fölöslegessé válik, ha a központi nyílást akkorára készítjük, hogy az izzótest két széle mellett elég nagy nyílás maradjon, melyen az égéstermények átáramolhatnak. Például szolgál a 2. és 3. ábra, melyeknél a (d2) csillámlemeznek nagy ovális (d3) nyílása van, ezen nyílás fölött az (f4) platindrót van kifeszítve, mely az izzószalag alátámasztására szolgál. A szalag tető alakban van meghajlítva és gerincz vonalával a platindróton fekszik.
