14130. lajstromszámú szabadalom • Javítások önműködő légfékeken

— 85 — rúdján megy keresztül és a (2) dugattyúnak jobt) irányba való mozgását az ábrákon megadott helyzetben határolja. (21) a két djgattyú közötti tér. A segédtartány (23) és (24) rekeszekre van osztva, a melyek között egy állandóan nyitott (25) út és egy (26) szelep van. mely a levegőnek a (24) rekeszből a (23) rekeszbe való szabad átömlését teszi lehetővé. A (27) szelep és a (28) visszacsapó szelep a (29) (30) csatornát zárják el, mely a (24) rekeszt és a fékhengert kapcsolja össze egymással. A (28) visszacsapó szelep a levegőnek a (30) csatornából a fékhengerhez való ömlését teszi lehetővé, azonban megakadályozza az ellenkező irányban való visszaömlést. (31) egy rugó, mely a (27) szelepet üléséhez szorítja. A (27) szelep a (14) dugatytyú szára által nyittatik ki. A nyomó légvezeték a (9) csatorna, (12) rekesz és (22) rováték által van nyugalmi helyzetében a segédtartánnyal összekötve, hasonlóként a (12) rekesz a (3) csatorna által a (21) rekesszel. A két dugattyú között a föntemlített rekeszekben és a segédtartányban a nyomás mindenütt egyenlő. A (3) csatorna oly nagy, hogy ha az (1) dugattyút lassan balirányban mozgatjuk, a (21) rekeszben lévő levegő a (3) csatornán át szoríttatik, a nélkül azonban, hogy a (2) dugattyúra gyakorolt nyomást oly mértékben emelné, hogy a (16) rugónak és a levegőnek ellenállását legyőzné, a mely a (13) szelepet ülésén tartja. Ezen oknál fogva az (1) dugattyú balirányban egész löketét lassan elvégezheti, a nélkül, hogy a levegőnek a (13) szelep által elzárt útját megnyitná. Ha az (1) dugattyút gyorsan mozgatjuk balirányban, akkor a (21) rekeszben lévő levegő nem ömölhetik elég gyorsan a (3) csatornán ár és ezért a (2) dugattyút kellő erővel szorítja balirányban, úgy hogy ez a (13) szelepet üléséről emeli és a nyomó légvezetéket a (11) csatornával összeköti. Minthogy a (3) csatorna mindig nyitva van, a (21) térben összenyomott levegő a (16) rugónak a (13) szelepre és a (20) szárra gyakorolt nyomása folytán, ezen csatornán át fog ömleni, míg a (2) dugattyú hengerébe elég mélyen behatolt, azon czélból. hogy a (13) szelep a (16) rúgó által ülésére legyen nyomható. Az (1) dugattyúnak a rajzon föltüntetett állásba való visszamozgása alkalmával a (19) peczek a rajzon föltüntetett állásnál tovább való vissszahaladást meggátolja és a levegő a (3) csatornán halad át, hogy a (21) térben ugyanazon nyomást hozza létre, mint a (12) rekeszben. A fék működtetése alkalmával a szokásos önműködő fékrendszereknél a fékező a légvezetékben lassan csökkenti a nyomást, ha csak mérsékelten akar fékezni, és nagyon gyorsan, ha gyors hatást akar elérni. A normális állásnál a segédtartányban és a. (12) rekeszben ugyanaz a nyomás, mint a légvezetékben, mely a (12) rekesz felé nyitva van, következésképen a nyomás az (1) dugattyú két oldalán egyenlő. A nyomásnak a légvezetékben való csökkentésekor az (1) dugattyú tartány felé eső oldalára ható nagyobb légnyomás ezt balfelé nyomja. Az (1) dugattyú útjánál első sorban a (2;?) töltő rováték lesz elzárva, ezután a (4) tolattyú által az (5) nyílás elzárva és végül a (7) tolattyú által a (8) nyílás tétetik szabaddá, és így a segédtartány és a fékhenger között az összeköttetés helyre van állítva. Ha a nyomáscsökkenés a légvezetékben lassú, úgy a (21) térbe zárt levegőnek elég ideje van arra, hogy a (3) csatornán átömöljön és ennek következtében a (2) dugattyú nem hozatik mozgásba A fönt leírt eljárás a féknek gyönge és lassú hatását idézi elő. Ha azonban a nyomás a légvezetékben gyorsan lesz csökkentve, akkor az (1) dugattyúnak a tartány felé eső oldalára gyakorolt nagyobb nyomás ennek balirányban való gyorsabb elmozgását idézi elő, ezen útján a (2) dugattyút is magával viszi, mivel a (21) térbe zárt levegő nem távozhalik el elég gyorsan a (3) csatornán át, aminek következtében a (13) szelep fölemeltetik és a légvezeték a (11) csatornával lesz összekötve. A (11) csatornában lévő nyomás a (14) dugattyút jobbfelé mozgatja és a légvezetékben lévő levegő számára a (15) nyíláson át nyit útat a szabadba.