14057. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti járműveken rongálásoknak és szerencsétlenségeknek elkerülésére összeütközések esetében
Megjelent 1899)1). évi márczius hó 18-án. MAGY. jj|| KIR. SZABADALMI JgSff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14057. szám. V/b. OSZTÁLY. Berendezés vasúti járműveken rongálódásoknak és szerencsétlenségeknek elkerülésére összeütközések esetében. Du ALMA MIKSA VASÚTI TISZTVISELŐ ÉS WEISS EBNŐ MÉRNŐK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 szeptember hó 23-ika. A jelen találmány tárgyát vasúti járművekre alkalmazandó berendezés képezi az összeütközésekből eredhető megrongálódásoknak és szerencsétlenségeknek elkerülésére, mely abban áll, hogy a járművek összeütközésénél föllépő lökések elhárítására szolgáló ütközőket a járművek alatt és ezeken végigterjedő, a szélső kereszttartók között elhelyezett vagy az ezek közötti térbe belenyúló rúgók segélyével nagy mérvben ruganyosakká tesszük, úgy hogy összeütközésekkor az egyes járművek a lökőrudaknak benyomatása folytán még meglehetősen hosszú úton futhatnak tovább, mely annál nagyobb, minél hátrább áll a jármű a vonatban. Ezen továbbfutás közben a járművek nem állíttatnak meg hirtelenül, hanem a lökűrudak rúgóira való fölfutás folytán gyorsan, de fokozatosan növekedő ellenállás által tartatnak föl, úgy hogy az eleven erő túlnyomó részének ezáltal, valamint a lökőrudaknak egymásra gyakorolt közvetlen és a rúgók folytán ruganyos hatása következtében nem magára a kocsialjra gyakorolt nyomása folytán megrongálódások és szerencsétlenségek elkerültetnek. Ezen czélból ugyanazon járműnek egy vonalban fekvő ütközőrúdjait, akár az abba érő és hossztengelyével párhuzamos meghosszabbítások, akár közbenső szerkezetek vagy végül meghosszabbítások és közbenső szerkezetek által egy vagy több rúgó segélyével akként hagyjuk egymásra hatni, hogy a valamely ütközőtárcsára (vagy az e helyett alkalmazott más végberendezésre) ható lökés a jármű aljának kikerülésével, a másik jármű végéből kiálló ütközőrúdra háramlik. Valamennyi jármű egyik oldalának összes berendezése ily módon lökéseknél elasztikus egészet képez, mely a csapágyakban, kulisszákban stb. a csúszáskor föllépő súrlódásoktól eltekintve, a járművek állványainak igénybevétele nélkül annyira vagy közelítőleg annyira nyomható össze, a menynyire ezt a rajta elrendezett rúgók megengedik. Ezen rúgók ugyanis akként vannak elrendezve, hogy nem a jármű állványához, hanem két végükkel az ütköző-szerkezetnek egymás irányában mozgatható részeihez fekszenek és azokat így szétfeszítik. Ezen rúgóknak nagy lökőerő esetében nagy mérvben összeszoríthatóknak kell lenniök, a
