13993. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus vezénymű szivattyúszelepek számára

egyenlő nyomásnak van alávetve. A (135) és (137) csövek egymással összeköttetésben állanak és a szivattyú nyomása a (D2) nyomócsőből ezen csöveken keresztül a (108) és (119) vezényhengerek felé tovaterjed, úgy hogy a (107) dugattyú fölhajtatik. a mikor is ez a (115) szívószelepet nyitja, a (118) dugattyú ellenben lefelé nyomatik, a mikor is ez a (116) nyomószelepet zárja. E közben a (138) cső a (140) csővel összeköttetésben áll, úgy hogy a (108) hengernek fölső vége a szívókamrához van kapcsolva és a víz ebbe befolyhat. Ha a (G2) szivattyúdugattyú jobb felé járó löketét befejezte, akkor a dugattyútolattyú a 14. ábrában föltüntetett állásban van, melyben az a két szivattyúszelepnek állását megváltoztatni iparkodik. A (135) cső ekkor ugyanis a (134) csövei összeköttetésben áll, úgy hogy a víz mihelyt a (116) szelep a szivattyú nyomása által megemeltetett, a (119) hengerből a szívókamrába áramolhat. Mivel a (137 és (138) csövek is egymással összeköttetésben állanak, úgy a (107) dugattyú a (D2) nyomócső nyomásának mindkét oldalról alá van vetve, tehát tehermentesítve van; a (107a) dugattyú azonban ugyanezen nyomásnak csak fölülről lévén alávetve, a (105) szívószelepnek zárását elősegíti. A 15. ábra ugyanezen szivattyúnak kissé módosított foganatosítási alakját láttatja. A (116) nyomószelep vezénydugattyúja csak egyszeri foganatosításban van elrendezve és ez utóbbinak hengere a (C2) nyomókamrával nyílt összeköttetésben áll. Egyetlen dugattyútolattyú helyett kettő, mindegyik szivattyúszelep számára egy-egy van vízszintes állásban elrendezve és (142 143) szekrényei a zárt fenéken át a (147) csővezeték által a (B2) szívókamrával közlekednek. Ezen szekrények egy második nyíláson át a két szivattyúszelel) vezényhen gereinek fölső végével közvetlen összeköttetésben állanak, míg egy harmadik nyílás a (144) és (145) csővezeték által a (D2) nyomócsővel létesít összeköttetést; ezen nyomócső a (144) csőbe torkoló (146) vezeték által még a (108) vezényhengernek alsó végével is közvetett összeköttetésben áll. A (149) állványkaron ágyazott (148) kettős emeltyű a két tolattyúdugattyút mozgatja és maga a (133) hajtórúd közvetítésével a szivattyú által lendíttetik ide oda. A jelen esetben a hajtó-rúd nem a Corliss-gépnek gőzvezényművéhez, hanem a külön (150) emeltyűhöz van kapcsolva, mely (151)-nél a (152) bakba van ágyazva és melynek tengelye a (157) csavarok és (156) fülek által elállítható (154) bütyökkel ellátott (153) kétkarú emeltyűt hordja. A két (154) bütyökre fölváltva a szivattyúdugattyú külső végén elrendezett (155) görgő akként hat, hogy (150) a emeltyű majd az egyik, majd pedig a másik irányban forgattatik. Ezen berendezésnél mindegyik tolattyúdugattyúnak ellenkező löketei között aránylag nagy szünet áll be. melyek ennélfogva állásukat sokkal gyorsabban változtatják, mint máskülönben és melyek az általuk szabályozott átfolyási nyílásokat, a szivattyúdugattyú löketének legnagyobb részében nem befolyásolják. A szivattyúnak föltüntetett állásánál a (108) hengernek fölső része a (147) csővel közlekedik, úgy hogy a (107) dugattyú fölött lévő víz lefolyhat és a (107) dugattyúnak alsó oldalán folyton ható hidraulikus nyomás a (105) szívószelepet megemelheti, mihelyt a szivattyúdugattyú jobbfelé kezd járni. A nyomószelepnek vezénydugattyúja fölülről van a hidraulikus nyomásnak alávetve, mivel fölső nyílása a (145) csővel közlekedik és ennélfogva a nyomószelepnek zárását idézi elő. Ha a szivattyú dugattyúja végtil a rajzolt állással ellenkező állásba vagyis a jobbfelé járó löketnek végéhez közel jutott, akkor a nyomószelep vezényhengerének fölső vége a (147) vezetékkel és ezáltal a (B2) szívókamrával közlekedik, úgy hogy a nyomószelep a dugattyú visszajárásánál akadálytalanul nyílhat meg. A (108) vezényhengernek fölső vége azonban ekkor a (144) vezetékkel van összekötve és a hidraulikus nyomásnak alávetve, mely ugyan magánál a (107) dugattyúnál kiegyenlíttetik. ellenben a (107a) dugattyúnak fölső oldalán érvényre jut és a szívószelep záratását elősegíti.