13993. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus vezénymű szivattyúszelepek számára

- 5 -lényegében olyan, mint az előzőleg leirt foganatosítási alaknál, amennyiben a (\v) tolattyúk a dugattyúrudak által forgattatnak és ez által az (u) szelepek akként állíttatnak el, hogy a dugattyú előtti nyomókamra a nyomócsővel összeköttetésbe hozatik, a dugattyú mögötti kamra ellenben ezen csőtől elzáratik. Ezen elrendezésnél is a (36) vezénydugattyú a nyomó és szívóvezeték közti nyomáskülönbözet által hozatik mozgásba. A segédszelep alkalmazása a tulajdonképeni nyomó és szívószelepek működési módján mitsem változtat, úgy hogy a segédszelep megrongáltatása esetén a tulajdonképeni szelepek még tovább működnek. A segédszelepek alkalmazása azonban már csak azért is előnyös, mert azoknak a vezényközeggel való összeköttetését vagy azokat magukat a szivattyú üzemének beszüntetése nélkül javításoknak vethetjük alá, a mikor is a szivattyút csak valamivel lassabban kell működtetnünk. A 12. ábrában föltüntetett szivattyúelrendezésnél a vezényszelepnek egy másik foganatosítási alakja van bemutatva. Az (A2) szivattyúhenger a (B2) szívókamrával és a (C2) nyomókamrával van ellátva, mely utóbbival a (D2) nyomócső közlekedik. A (C2) nyomókamra továbbá az (F2) csövön keresztül az (E2) hengerrel közlekedik, melynek egyik végén a (G2) szivattyúdugattyú benyúl és másik végén fél akkora keresztmetszettel kifelé nyúl. A dugattyúnak ezen vékonyabb vége egy Corliss-gépnek (H2)dugattyúrúdjával közvetlen összeköttetésben áll. A dugattyúnak a fél keresztmetszetre való redukálása segélyével és az (E2) henger, valamint az (F2) összekötő cső által a szivattyút kettős hatásúvá változtatjuk át. a mennyiben a mindegyik befelé járó löketnél a (G2) fődugattyú által szállított víznek fele előbb az (E2) hengerbe jut és csak a kifelé járó löketnél kerül a (1)2) nyomócsőbe. A tányérszelep gyanánt foganatosított (105) szívószelep a (111) gyűrűn ül, mely a (113) karokkal és a tányér vezetésére szolgáló (112) aggyal ellátott (110) szelepfészekhez tartozik. A (106) szeleprúd a (114) ütköző karimát és e fölött előbb a (109) kamrafödél (108a) furatán átjáró, kisebb (107a) dugattyút és ez utóbbi fölött a (108) hengerben működő nagyobb (107) dugattyút hordja. A (107a) dugattyúnak szabad keresztmetszete legföljebb akkora, mint a (111) fészekfölület. úgy hogy a szelep zárt állásánál a (107a) dugattyú által a fészekfölület keresztmetszetének megfelelő megterheléstől többékevésbbé föl van szabadítva. Ugyanígy van fölszerelve a (116) szelep is, mely alsó peczekszerü meghosszabításával a (115) szelepfészektestben vezetődik. A (117) szeleprúd a (114) ütköző karimát és efölött előbb a (120) kamrafödélnek (119a) furatán átjáró kis (U8a) dugattyút, fölső végén pedig a (119) hengerben működő nagyobb (118) dugattyút hordja. A vezényközeg egy tehermentesített dugattyútolattyúból áll és a 13. és 14. ábrákban két szélső állásában van föltüntetve. A (122) hengerben (13 ábra), a 123) rúdon (14. ábra) sorban a (124 125 126 és 127) dugattyúk vannak elrendezve. A (123) dugattyúrúd a (131) hajtórúd közvetítésével a (130) állványrészbe ágyazott (129) kettős emeltyűnek (128) karjával van összekötve, mely kettős emeltyű (132) karja a 12. ábrában vonalkázottan föltüntetett (133) hajtórúd közvetítésével a Corliss-gépnek vezényműve által működtetik. A dugattyútolattyú szekrénye a két (134. és 140) csővezetéken át a (B2) szívókamrával. továbbá a (139) csővezetéken át a (D2) nyomócsővel és a (139) csővezetékből elágazó (137) csövön át a (108) hengernek alsó részével közlekedik. A (119) hengernek alsó vége nincs a vezényközéghez kapcsolva, hanem egy nyíláson át az atmoszférával közlekedik A (108) hengernek fölső vége a (127) cső által és a (119) hengernek fölső vége a (135) cső által a (121) vezényművel van összekötve. Ha a tolattyúdugatytyú a 12. és 13. ábrákban bemutatott állásból kiindulva lefelé járó löketét megkezdi, akkor az (A2) szivattyúhengerben és a (C2) nyomókamrában egyenlő nyomás áll be, úgy hogy a (116) szeleptányér fölülről és alulról