13914. lajstromszámú szabadalom • Közvetlenül ható, gőzzel vagy sűrített levegővel működtetett szivattyú

(G') kiegyenlítő hengerek az átvett erőt visszaszolgáltatják és egyidejűleg az (A') és (B') hengerekben expansió létesül. Könnyen belátható, hogy a kiegyenlítő hengereknek ezen működési módjánál a nyomó fővezetéknek folyadék-oszlopán egymásra szabályosan következő nyomásingadozások, valamint a gépben és a készülékben lökések fognak föllépni, ha a hengerek és a nyomó fővezeték közötti nyomás közvetlenül vagy valamely ruganyos közeg által vitetik át, és hogy a nyomó főcsőben föllépő rögtönös nyomásváltozások a gépnek kiegyenlítő hengereire is átszárinazódnak és ezeknek üzemében káros hatásokat idéznek elő. Az (L) és (P) dugattyúk közötti ruganyos médium, a bezárt levegő, az olyan károkat elhárítja, mivel ez által a nyomás változásai csak fokozatosan vitetnek át, úgy hogy a gyorsan egymásra következő ingadozások abszorbeáltainak. A leírt berendezés által egyidejűleg a kiegyenlítő hengerekben uralkodó nyomás a gép megterhelésének megfelelően szabályoztatik, úgy hogy a kiegyenlítő hengerek által kifejtett erő a megterheltetéssel növekedik, pl. a gép megindításánál, ha a nyomó főcső teljesen vagy részben kiüríttetett vagy oly csővezetékeknél, melyeknél a megterhelés lényegében a súrlódás által van megszabva és ennek következtében a szivattyúzott vízoszlop sebességétől függ. Ha a nyomó főcső megreped, akkor a kiegyenlítő hengerekre ható nyomás rögtön megszűnik és mivel a levegővezetékekben uralkodó nyomás a nyomó fővezetékben uralkodó nyomástól függ, a kiegyenlítő hengerek nem fejthetnek ki többé annyi erőt, mint a mennyi a szivattyúdugattyúk csökkentett megterhelésének leküzdésére szükséges. Ha a nyomó fővezetéknek nyomása és az üzemnek más körülményei nem módosulnak, az (R) kompressort a levegőrendszertől elzárhatjuk, a mennyiben a (30) szelepet elzárjuk, mihelyt a szivattyú megindítása után a szükséges légnyomás eléretett. Az (R) kompresszort ezután csak időnként hozzuk működésbe, különösen, ha levegő vesz tesség válik érezhetővé, vagy ha a légnyomást bármely okból növelni kell. Máskülönben a szivattyú elindításánál és j ha a nyomó fővezetékben uralkodó nyomás ! rögtönösen vagy tetemesen változik, a kom! pressort folytonos üzemben tartjuk, i A ievegőrendszemek hatásmódját az I.—3. j ábrák alapján a következőkben fogjuk meg| magyarázni. Az egyes részeknek föltűnte! tett állásánál föltételezhetjük, hogy az (R) | kompresszor szakadatlanúl levegőt szolgáltat I át. úgy hogy a levegő nyomása nagyobbodik. míg a szivattyú nyomó fővezetéknek i nyomása, mely az (L) differeneziális dugatytyúra hat, növekedik, miáltal ezen dugattyú a föltüntetett állásba emelkedett. Ezen állásban a (25) csőnek (27) nyílásai a (k') hengeren kivül vannak, úgy hogy a levegő a (k') hengerből a (25) csövön keresztül nem áramolhat ki. Az (R) kompresszornak folytonos működtetése által az (L) dugattyú újból 'enyomatik, föltéve, hogy a szivattyú nyomó vezetékében uralkodó nyomás nem növekedik tovább. Ha ezután a szivattyú nyomó vezetékében lévő nyomásnak a levegő nyomása megfelel és ezzel az (L) dugattyú normális állása eléretett, a (25) csőnek (zl) nyílásai a (k') hengerbe jutnak, amikor is a levegő a (k') hengerből kiáramlik, úgy hogy daczára a kompresszor működésének, a levegőrendszerben nyomásnövekedés nem állhat be és ekként az (L) dugattyú normális állásában megmarad. Ha ellenben a szivattyú nyomó csövében a nyomás csökken, akkor a levegőrendszerben uralkodó túlnyomás következtében az(L) dugattyú siilyed, mely ekként a (k') henger belsejében mindig több (27) nyílást juttat. Ennek következtében a (25) csövön keresztül nagyobb és nagyobb le| vegőmennyiségek fognak kiáramolni és az í (L) dugattyúnak csak csekély sülyedése után a levegőrendszerben beálló nyomáscsökkenés következtében újabb egyensúly áll be. Ha a szivattyú nyomócsöve megreped vagy ha abban a nyomás valamely oknál fogva rögtönösen igen tetemesen csökken, úgy hogy ennek következtében az (L) dugattyú lefelé nagyobb mértékben tolódik el, a (k') hengerben, illetve az egész rend-