13914. lajstromszámú szabadalom • Közvetlenül ható, gőzzel vagy sűrített levegővel működtetett szivattyú
- 7 — szerben lévő levegő a (24) csövön át kiáramlik. mely csőnek nyílását az (L) dugattyú szabaddá tette. Ekkor a rendszerben nem lesz elegendő feszültség, hogy az (L) dugattyú a. (k') hengernek jenekére nyomassék. különösen, ha a rajztól eltérőleg az (L) dugattyú alatti térben, mely zárva van. a légköri levegő az (L) dugattyúnak gyors lefelé való mozgatásánál bizonyos feszültséget, ért el és ezáltal ruganyos ütköző gyanánt szerepel. Az előbb taglalt egyensúlyi állapotnál a szivattyú nyomócsövében föllépő rögiönös vagy erős nyomásnövekedés az (L) dugatytyút megemeli, miáltal a (27) nyílások a (k') hengerből kijutnak, úgy hogy a kiáramló levegő mennyisége csökken vagy teljesen megszűnik, amikor is a kompresszor egyenletes üzeme a rendszerben nyomásnövekedést idéz elő, mely végtére az (L) dugatytyút újból visszatolja normális állásába. Az (L) dugattyú előzetes rögtönös fölszállása alkalmával az (M) vezetéknek a (k') hengerben lévő nyílását elzárta, úgy hogy légpárna képződik, mely a dugattyút megakadályozza abban, hogy a henger födelébe ütközzék. Ha ezen légpárna visszahatása által a dugattyú újból nem mozog annyira vissza, hogy az (M) vezetéknek nyilása fölső részében szabaddá lesz, úgy hogy ez által a rendszerben nagyobbodott levegőnyomás a (k') hengerben is érvényesülhet, akkor a levegő addig fog áramolni a mindig kis mérvben nyitva álló (29) csapon át az (L) dugattyú fölé, míg a dugattyú a levegőrendszernek nagyobbodott nyomása alatt nem áll. úgy hogy ez által normális helyzetébe visszatérhessen. Az előbbiek alapján világos, hogy a kompresszornak szakadatlan üzemenél a levegőrendszerben uralkodó feszültségnek önműködő szabályozása áll be ; valamint, hogy a szivattyú és a kompresszor megindításánál is az egyensúlyi állapot csakhamar bekövetkezik. De világos egyúttal az is, hogy az elért egyensúlyi állapotnál és a szivattyú tartós egyenletes üzeménél az (R) kompresszor a (30) szelep zárása által kikapcsolható és hogy ezen kompresszor csak akkor kapcsolandó be és hozandó működésbe, ha a manométer a levegő nyomásának siilyedését jelzi, illetve ha az (L) és (P) dugattyúk (25 és 37) csöveinek emelkedése csökkenő légnyomásra vezethető vissza. Természetes, hogy a leírt levegőrendszer oly esetekben, melyekben levegőnek a kompresszor által való folytonos beadagolása nem kívánatos, a normális levegőnyomásnál esetleg beadagolt levegő nienynyiségének kiáramoltatására elrendezett berendezések nélkül is foganatosítható. Az akkumulátor által kifejtett erőt kényelmesen azáltal szabályozhatjuk, hogy a (W) edényből a (P) dugattyúra ható ellennyomást csökkentjük vagy növeljük. Ez azon előnynyel jár. hogy egy és ugyanazon accumulator elrendezést különböző szivattyúnyomások számára alkalmazhatjuk. A levegőrendszernek aránylag nagy térfogata nagy ruganyos párna gyanánt szerepel, mely a nyomásingadozásokat abszorbeálja, A leírt akkumulátorrendszert sokféleképen módosíthatjuk, anélkül, hogy a jelen találmány alapgondolatát vagyis a szivattyúnyomásnál kisebb levegőnyomás alkalmazását befolyásolnék. Lehetne a (31 vagy 32) szelepnek zárása által a (K illetve 0) akkumulátort a rendszertől teljesen elválasztani, amikor is a (K) akkumulátort, illetve az (()) akkumulátort a kiegyenlítő hengerekkel együtt csak légütköző alakjában használva a szivattyúnyomástói függetleníthetjük, ha ez valamely okból kívánatos volna, Kijelentjük továbbá, hogy a nyomásnak a szivattyú nyomócsövétől a kiegyenlítő hengerekhez való átszármaztatása egyáltalában nincsen kötve egynél több akkumulátornak alkalmazására, hanem hogy egy egyetlen akkumulátort is szerkeszthetünk, mely a jelen találmány alapgondolatát foganatosítja. Igaz ugyan, hogy az előbbiekben általában a javított tolattyús vezérmü az utóbb leírt, a nyomásnak a kiegyenlítő hengerekre való átvitelére szolgáló készülékkel előnyösen kombinálható nagy hatásfokú szivattyú előállítása czéljából és hogy az ilyen kombináczió a jelen találmány főrészét képezi.