13904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, metalloidok és ötvözetek előállítására és ezeknek vagy más testeknek hevítésére vagy olvasztására

kapjuk, csakhogy az aluminiumoxyd helyett a megfelelő alumiiiiumvegytiletek keletkeznek. Ezen keverékek, tekintet nélkül arra, vájjon fém leválasztatik-e vagy nem. szintén közvetetlenül használhatók hozzáadott fémek hevítésére vagy olvasztására, ha azokat keményforrasztás, kovácsolás, szögecselés, tömzsítés vagy más effélék czéljából hevíteni akarjuk. Ha pl. homok, alumínium, vasoxyd, rézoxyd vagy más effélék keverékét vesszük, akkor sikerül olyan keverékeket előállítanunk, melyek nem választanak le fémet, hanem nem olvadó, zsugorodó salakot képeznek. Ha ezen keverékekbe a hevítendő fémet. pl. szögecset beágyazzuk és a keveréket meggyújtjuk, akkor a szögecsek a legrövidebb idő alatt teljesen fölveszik a hegesztési meleget és elegendő a merev salakot leverni, mikor is a fémdarabokat használatra készen megkapjuk. Természetesen ugyanezen a módon egy keményen forrasztandó darabot is ágyazhatunk a tömegbe, hogy a reakczió folytán a legrövidebb idő alatt végbemenjen a forrasztás. Ezen a módon pl. galvanikus szenet is lehet melegítés által keményíteni, lehet továbbá széntesteket galvanikus czélokra grafittá átalakítani stb. Különben a reakcziónál olyan fény- és melegmennyiség válik szabaddá, hogy az eljárás bizonyos körülmények között közetek repesztésére is vagy pedig fáklyák, jelzőfény stb. előállítására is használható. Az oxydok és az aluminium alkalmazásánál képződő salak, mely a reakcziónál teljesen hígfolyós állapotban van, megmerevedés után kristályos aluminiumoxydból (korund) áll és köszüriilési ezélokra kitűnően alkalmazható. A reakczió megindítása kívülről való melegítés útján történhetik, ekkor azonban a reakczió, különösen valamivel nagyobb inenynyiségekliél, olyan heves, hogy az eljárás ezen esetben rendkívüli veszteségekkel járna. A gyakorlati kivitelnél tehát okvetetlenül szükséges, hogy a reakczió egy helyen kezdődjék. annál is inkább, mert a reakczió- j nál való meleg felszabadulásának az a i következménye, hogy az egy helyen meg kezdődött reakczió további meleg hozzá vezetés nélkül fokozatosan továbbterjed a többi reakczió-tömegre. A reakczió megindítása többféle módon történhetik. Ha pl. az egész tömeg megfelelő edényben van, akkor ezen edényt egy helyen, illetve magát a tömeget egy helyen lángnyelvvel fölmelegíthetjük a reakczió hőmérsékletig, lehet másrészt első sorban egy kisebb részt egy edényben reakczióra indítani és azután további reakcziótömeget hozzáadni, mi mellett azután a reakczió az utána adott tömegre átterjed és a folytonos üzem meg van indítva. Lehet továbbá pl. különösen ötvözetek előállításánál olvasztott fémfűrdöt, mint megindítási melegforrást használni, a mennyiben egyrészt aluminium, magnesium, karbid, másrészt a többször említett keverési komponensek, esetleg brikettált keverékét helyezzük a fémfűrdőbe vagy az alá, mikor is a reakcziónál levált fém mindjárt a fémfürdővel ötvöződik. Ugyanezen az úton sikerül bizonyos alkatrészeket is, mint mangánt stb. az erősen fölmelegített szilárd fémfölűletekbe. az aczél czementezésének módja szerint bevinni. Mindenféle ezélokra igen jól alkalmazható azonban a következő kémiai bevezető gyújtás : A meggyújtandó tömeggel kisebb menynyiségű, esetleg ragasztószerrel formázott keveréket hozunk érintkezésbe, mely mint a fő tömeg, szintén egyrészt alumíniumból, magnéziumból, karbidokból és másrészt oxydokból. szulfidekből. halogénidekből és sókból áll és a mely az egyes alkotórészek specziális megválasztása folytán a tömegtől abban különbözik, hogy könnyen és magas hőmérséklet fejlesztése mellett gyújtható tneg. Erre a czélra alkalmas pl. aiuininiumporból és baryumsuperoxydporból álló keverék. Ezen keverék kényelmesen meggyújtható közönséges gyújtóval vagy magnéziumsjsalagocskával. Ha a meggyújtandó fűtőinegre ilyen fajta keverék kis mennyiségét ráhintjük vagy ezen keverékből alakított testet a tömeggel érintkezésbe hozzuk és meggyújtjuk. akkor a gyújtóanyag reakeziója könnyűséggel átmegy a főtömegre, a mely