13904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, metalloidok és ötvözetek előállítására és ezeknek vagy más testeknek hevítésére vagy olvasztására

— 3 ben azután, mint fönt leírtuk, tovább terjed. Az alumínium, a hogy leírtuk volt, egészen vagy részben magnéziummal és karbidokkal helyettesíthető és a karbidok közül úgy a földalkáliák karbidjai, valamint a földfémek karbidjai is, pl. az aluminiumkarbid hasz­náltatott. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fémek és más testek melegítésére és olvasztására kémiai reakczió-meleg alkalmazásával, jellemezve az által, hogy a melegítendő testeket egyrészt alumí­niumból vagy mágnéziumból vagy kar­bidokból és másrészt oxydokból vagy szulfidekből vagy halogénidekből vagy sókból álló keverékkel hozzuk érintke­zésbe és ezen nevezett keveréket mele­gítés útján reakczióba hozzuk, mi mellett az eljárás két részének sorrendjét ak­képpen változtathatjuk meg, hogy előbb meggyujtjuk a reakcziókeveréket és azután hozzuk a melegítendő tárgyat érintkezésbe a reagáló keverékkel. 2. Kijárás olvasztott fémek vagy ezeknek egymással vagy nietalloidokkal való öt­vözeteinek előállítására, jellemezve az által, hogy valamely oxydot, szulfidét, halogénidet vagy sót vagy az előállí­tandó fémek ezen vegyületeinek keve­rékeit aprított alumíniummal, magné­ziummai, karbidokkal vagy ezen testek keverékeivel keverjük és a keveréket melegítéssel reakczióba hozzuk, mi mel­lett a reakcziónál az alumínium, mag­nézium vagy karbid által leválasztott fémet vagy fémkeveréket a reakcziónál szabaddá váló meleg megolvasztja. i?. A 2. igényben jellemzett eljárás kiviteli módozata, jellemezve az által, hogy aprított alumínium valamely oxyddal melegítés által reakczióba hozatik, mi mellett az aluminium az oxygénnel alu­miniumoxyddá egyesül és ezt a reak­cziónál fölszabaduló meleg megolvasztja és megmerevedésnél kristályossá váló korunddá alakítja. 4. Eljárás az 1., 2. és 3. igényekben jel­lemzett reakczió megindítására, jelle­mezve az által, hogy nem az egész tömeg hevíttetik egyszerre, hanem a hevítést csak egy helyen végezzük, mi mellett az ekképpen egy helyen megin­dított reakczió a tömegnek nem hevített részére elterjed és ezt szintén reak­czióba hozza. 5. A 4. igényben jellemzett megindítási el­járás egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy először a reakcziótömeg egy része hevítés útján reakczióba hozatik és a reakczió további meleghozzávezetés nélkül a reakcziótömeg további hozzá­adása folytán folytatódik. 6. A 4. igényben jellemzett megindítási eljárás egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a főtömeggel érintkező, ugyanazon elv szerint összetett, azonban könnyű gyulékonysággal és magas reak­czióhőmérséklettel biró gyújtóanyag, mely pl. alumíniumból és baryumsuperoxydból áll, gyujtatik meg, mi mellett a reakczió ezen gyujtókeverékből kiindulva, a t'őke­verékre tovább terjed. 7. A 4. igényben jellemzett megindítási el­járás egy kiviteli alakja, különösen öt­vözetek előállítására, jellemezve az által, hogy erősen fölhevített szilárd fémfölűlet vagy erősen fölhevített fémfürdő az esetleg formázott reakcziókeverékkel érintkezésbe hozatik, mi mellett a reak­cziónál kiváló fém a fémfürdővel ötvö­ződik vagy pedig a czementezés mód­jára az erősen fölhevített fémfölületbe bevezettetik. fAH-AI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA RIJDAFRSTKN •

Next

/
Oldalképek
Tartalom