13756. lajstromszámú szabadalom • Rendszer nagy elektrostatikai kapaczitással bíró (tengeralatti, földalatti hosszú légvezetékes) vonalakon való táviratozásra

- 1 tartamú áramliullámoknak rövid hullámok­kal való helyettesítésére szolgálnak (1.. 2., 3., 4. stl). ábra), legczélszerűbheu a 4. ábrá­nál ismertetett módszert. Hughes-téle gépeknél a pozitív és negatív telepeket egyetlen teleppel lehet helyette­síteni. mely egy-két sarkos relaishez van kötve. Ez a helyi relais a vonal-relais által működtethető, mint az a 13. ábrán látható, (nl) a jelvevő relais, melyet a vonalban keringő áram működtet, ha fegyverzete el­mozdul. az (n) relaist működteti, melynek áramkörébe a 4. ábra (C) kondenzátorával megegyező (N) kondenzátor van bekapcsolva. Az (n) relais-kontaktus csavarjai a jelfogó­hoz, a fegyverzet pedig egy helyi telephez van kapcsolva. Bizonyos esetekben az (n) relais mint jelvevő relais közvetlenül a vonalba is ik­tatható. Ekkor ez az egyetlen közvetítő a vonal és Hughes-gép között. Rendkívül sok oly relais szerkeszthető, melyek csak az áramirány megfordításánál működnek, de melyekre folytonos áram hatást nem gyakorol. Általában azon a hatáson alapszanak, me­lyet kondenzátorok és önindukcziós csévék együttes alkalmazásával el lehet érni. A 14. ábrán a legczélszerűbb berendezés látható, mely kondenzátorokkal nem védett földalatti vagy légvezeték esetében alkal­mazható. (nl) a jelvevő relais (melynek szerkezete (tetszőleges) és mely a (Cl) kon­denzátor által megszakított vezeték végéhez van kapcsolva. Az (I) ellenállás, mely ohmos vagy önindukcziós ellenállás lehet, a (Cl) kondenzátorral és (nl) relais-vel párhuza­mosan van kapcsolva. Ily föltételek mellett az (nl) relais-t csak az áramváltozások, vagy még pontosabban, csak az áram irányának megfordítása befolyásolja. A 15. ábra egy differencziál-kompound berendezés. A cséve tekeriiletei olyanok, hogy rendes viszonyok között az elektro­mágneses hatás hull. De ha a sarok válto­zik. hatás jő létre az (01) önindukcziós csé­vével kombinált (0) kondenzátor assym­metrikus elhelyezése következtében. Eme berendezések a földáramokkal szem­ben érzéketlenek, ezért külön szabályozást nem igényelnek. Lehet továbbá a konjugált relaisokat is alkalmazni. A 17. ábra egy vonal-relaist mutat, mely az azon átment utolsó áram irányának meg­felelően két konjugált relaist működtet, melyek oly módon vannak kapcsolva, hogy egymásután működjenek. Ez sokféleképen érhető el. A két relais közé egy (o) kondenzátor iktatható, mely a második működését késlelteti, esetleg egy (01) önindukcziós cséve, mely a második relais működését még inkább hátráltatja, A nyugalmi helyzetben a fegyverzetek, me­lyek közül az egyik a helyi teleppel, a másik a jelfogóval van kapcsolva, egymás­sal nem érintkeznek. De ha az első relais a második előtt működik, a két fegyverzet egy igen rövid pillanatig érintkezik egymás­sal a két belső kontaktuscsavar közvetíté­sével és a jelvevő készülékbe egy igen rövid áramhullám jut. Ha a jelzés végén az áram iránya újból változik, az első relais ismét a második előtt jön működésbe és újból érintkeznek a fegyverzetek, de most a külső csavarok közvetítésével. A rendszer általában sokféleképen módo­sítható és nevezetesen jól használható a meglevő berendezéseknél a vezeték készü­lésére. Végül meg egy igen előnyös kombiná­cziót mutatok be, melynek «elektro-diamag­netikus híd» nevet adtam. Ez oly módon van összeállítva, hogy az átlós vezetékben áram csak a jelváltozás időszaka alatt menjen át. Tehát ez a be­rendezés is független a földáramoktól. Ez a híd bármely leírt készülék alkalma­zását megengedi. A 19. ábrán látható, rendesen egyenlő hosszúságú négy vezeték hossza különböző is lehet. (PP1) az önindukczió nélküli ellenállások (001) az önindukcziós ellenállások. Az eset­leg alkalmazott (RR1) kondenzátorok a(PPl) ellenállások hatását csökkentik abban a pillanatban, mikor az áram irányát meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom