13756. lajstromszámú szabadalom • Rendszer nagy elektrostatikai kapaczitással bíró (tengeralatti, földalatti hosszú légvezetékes) vonalakon való táviratozásra

fordítjuk. Az áram az áram megfordítása pillanatában minthogy a (QQ1) ellenállások hatása érezhetővé lesz, a nyilak által jelzett útat követi nevezetesen : (1. ||i. a (pl) jelvevő j|>J| (;5) és a föld. Rendes körülmények között áram nem jut a jelvevőbe. Ily módon a folytonos áramot egyes rövid áramhullámokra bontjuk. Az elektro-diamagnetikus híd azonkívül meggátolja, hogy hosszú jeleknél a vonal túlságos töltést vegyen föl, a készülékek pedig túlságosan mágneseztessenek. Az elektro-diamagnetikus híd segélyével a fölvevő állomáson az áram hatását az idő tartamának megfelelően lehet szabályozni, oly módon, hogy a tiszta ohmos ellenállást az öuindukcziós ellenállásnál kisebbé teszsziik. Ekkor, ha a hatás maximális, a jelvevőben egy gyenge áram keletkezik. Ily módon a fölvevő állomáson is kompenzáljuk az áram hatását, mint az a föladó állomáson régen szokásos és a szabályozást is pontosabbá tesszük. Lehetne épen az ellenkező módon a fegyverzetet az áram megfordítása nélkül működtetni. Ekkor elégséges, ha a tiszta ohmos ellenállást tesszük nagyobbá, mely esetben a sarokváltozás közben az áram a tiszta ohmos ágban erősebb, normális körülmények között pedig az önindukcziós ágban. Ezért a jelfogóban az áram iránya megváltozik, anélkül, hogy a vonalból jövő áram iránya változna. A leírt rendszereknek az az előnyük, hogy a földáramokkal szemben érzéketlenek és hogy szabályozást nem igényelnek, mi a táviratok automatikus átírására teszi alkalmassá. Hosszú vonalakon a rendszerem az átírásra oly módon használható, mint az eddigi relaisok, de czélszerúbb a következő berendezés, melynél a vonalat soha se szakítjuk meg. A relaisok egyszerűen a megfelelő pontokon mellékáramkörökbe vannak kapcsolva. bár magába a vonalba is be lehetnek iktatva, de ez nem oly czélszerű. Ez a relais nagyon sokféle módon használható. Lehetővé teszi, hogy kisebb módosításokkal akár rövid ideig tartó, akár folytonos árammal működtessük a készülékeket. A következőkben csak a folytonos áram esetét írom le. A 21. ábra az (S) ponttól elágaztatott átíró relaisvel ellátott x—y vonalat mutat. A relaisnek differencziál tekercselése van, az elágaztatott áram a két tekercselésen ugyanazon irányban megy át. A fegyverzet a differencziál tekercseléssel van kapcsolva, esetleg még egy (s) kondenzátorral, a kontaktuscsavarok közül az egyik egy telep pozitív, a másik egy más tele]) negativ sarkával. (Sl) egy megfelelően megválasztott, de bizonyos esetekben el is hagyható ellenállás. A relaishez a telepek oly módon vannak kapcsolva, hogy a vonalon átmenő pozitív áram a fegyverzetet a pozitiv, negativáram a negativ sarokkal hozza kontaktusba. Ily föltételek mellett a relais oly polaritású áramot létesít, milyen a vonalban kering. Ha a vonalban az áram (x)-től (v)-felé folyik, rendes körülmények között a relais árama (x)-felé nem. hanem csak (v)-felé irányulhat. A vonalból jövő tetszőleges áram a relais két tekercselésén ugyanazon irányban haladván át, melyet a nyíl jelez. kell. hogy a relais helyi árama oly módon menjen át a két tekercselésen, hogy a vonalban keringő áram hatását ne gátolja, sőt inkább elősegítse. Ezt elérjük, ha a telep áramát az (Sl) ellenállás segélyével vagy a két tekercselés ellenállásának megfelelő megválasztásával megfelelően megosztjuk. A relais egyik legfontosabb tulajdonsága a következő: Ha a föladó állomás az áram irányát megváltoztatja, az (Al) telep az első pillanatban a vonaláram hatását nagyobbítja és ezen kettős hatás alatt a relais működésnek indul. Ekkor a fegyverzet azt a telepet kapcsolja be. mely a vonal áramával egyenlő polaritású és a (Hl) tele]) a következő vonalszakasz táplálására szolgál. Ez a leírt relais sokféle módon változtatható, lehet néha a kombinált vonalak elágazási pontján is alkalmazni, alkalmazható kondenzátorokkal védett kábeleknél, hol a