13756. lajstromszámú szabadalom • Rendszer nagy elektrostatikai kapaczitással bíró (tengeralatti, földalatti hosszú légvezetékes) vonalakon való táviratozásra

- 6 -kapcsolja a telepet, a Hughes-féle gép ; munkakontaktusához, még pedig az (Ml) eséve kis ellenállású primer vezetéke közvetítésével. A cséve másod tekercselésének áramkörébe vannak a megfordító relais csévéi iktatva, A működési mód igen egyszerű : Az átvivő emelő föl lévén emelve, pld. pozitiváram megy a vonalba, a relaisben pedig egy indukált helyi áram kering, melynek hatása alatt a fegyverzet a pozitív kontaktusra fekszik. Ha a vonalban az áram 'megszakad, a relais fegyverzetében ellenkező irányú áram keletkezik, melynek hatása alatt a fegyverzet a negativ kontaktusra fekszik. Ha a vonalba újabb áramhullám jut, tehát negativ hullám, az indukált helyiáram oly irányú, hogy a fegyverzet a negativ kontaktuson fekszik. Ha a primer áram megszakad, az indukált áram újból gerjeszti a megfordító relaist és ez ennek következtében a pozitiv kontaktusra fekszik. Tehát az áramhullátnnak a vonalba jutása mit sem változtat a készülékben, változást csak az áram megszakadása idéz elő. Földalatti és légvezetékes vonalakon a berendezés a leírt alakban alkalmazható. Kondenzátorokkal védett hengeralatti kábeleknél némi módosítás szükséges, egy közbeeső relaist alkalmazunk, hogy az áramnak ne kelljen a csévéken átmenni, mi azt nagyon elgyöngítené. A megfordító relaist a (C) kondenzátor (12. ábra) kisütő árama működtetheti, míg a töltő áram a fegyverzetet fogva tartja, éppúgy, mint a leírt csévék esetében. Tényleg, ha az (L) átvivő emelő föl van emelve, a kondenzátort pl. pozitiv áram tölti (12. ábra), mely az (M) relais-n oly irányban megy át, hogy a fegyverzet az (Al) telep pozitiv sarkával kapcsolt kontaktusra fekszik. Az ugyanazon (L) emelő segélyével létesített elágazó áram egyidejűleg jut a vonalba, hol az a közbeeső relais-k működtetésére szolgál, melyek a vonalba ugyanoly áramokat bocsájtanak, mint az (L) emelő. i Ha az (L) emelő a nyugalmi helyzetbe tér vissza, az alsó a földre kapcsolt kontaktusával a (C) kondenzátorral közlekedik, mely kisül és mely az (M) relais fegyverzetét az (A1) telep pozitiv sarkával kapcsolt kontaktusról a (Hl) telep negativ sarkával kapcsolt kontaktusra fekteti. Ha már most az (L) emelőt újból fölemeljük, egyrészt a vonalba. vagy az (x) relaisbe. másrészt pedig a (C) kondenzátorba negativ áram jut, mely az (M) relais-n megy. Ennek fegyverzetét az áram még erősebben nyomja a kontaktusra. A nyugalmi helyzetbe visszatérő (L) emelő a földre van kapcsolva, a (C) kondenzátor kisül és egy áram létesül, mely az (M) relais fegyverzetét az (A3) telep pozitiv sarkával kapcsolja. A hzsznált módszerek általában sokféleképen módosíthatók, de ezen módosítások nem érintik a rendszer lényegét és ezért bővebben nem is ismertetem azokat. A sarkok megváltoztatásával való átvitel azért czélszerű, mert a vonal hátramaradó töltése a fölvevő készülékekre káros hatást nem gyakorolhat. Tudjuk ugyanis, hogy a hosszú tengeralatti vonalaknál a kábelben hátramaradó elektro-statikai töltés képezi a telegráfozás főakadályát. Az áramhull<tm<A")iak a rendeltet fai helyen való fölfogása. Minthogy az összes jeleket a polaritás megváltoztatásával létesítjük, egy érzékeny relais fegyverzetének elmozdulásával biztosan jelezi a polaritás változását és így az adott jelet följegyzi. Oly készülékeknél, melyeknél az egyes jelek időtartama változik, mint a Morse- és Baudot-féle készülékeknél, a fegyverzet az áram irányának megfelelően mindig vagy a munka-, vagy nyugalmi helyzetben fog lenni. A Hughes-féle gépnél azonban az áram irányának megváltoztatásával mindig adunk jelzést, tehát a fölvevőállomáson az áramhullámot át kell alakítani. Ebből a czélból lehet alkalmazni azokat i a módszereket, melyek a tetszőleges idő-