13679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chrom leválasztására chromsulfáttá alakítható chromvegyületekből

— 2 — összefüggő rétegben válhasson, ki. és így külön elővigyászati intézkedések fölösle­gesek. Tehát avval, hogy kénsavas sót dolgo­zunk föl, a drága platina-anódákat olcsó ólom anodákkal helyettesíthetjük, A melléktermények keletkezését a követ­kező módon gátoljuk meg. Tegyük föl hogy valamely chrómtimsót, pld. a chróm­nak káliummal vagy nátriummal képe­zett tinisóját dolgozzuk föl. Az utóbbi földolgozása ajánlatosabb, mert a chróm, nátrium kettős só jobban oldódik vízben, mint a chrómkálium kettős só. Tegyük föl, hogy az elektrolyzisnél lyu­kacsos választófalat használunk. Legyen a kathódfolyadék összetétele a következő : 1.500 kg. víz 1.500 kg. chrómnátrium timsó, 1.500 kg. nátrium szulfát. Tegyük föl, hogy úgy a timsó, mint a nátriumszulfát közömbös, ekkor a vizet súlyá­nak 5»/o-át tevő 66° Bé. sűrűségű szabad kénsavval savanyítjuk. Az anódafolyadék 5% B6o Bé. sűrűségű kénsavval savanyított víz. A kathóda vörösréz lemezből vagy egy csőalakban összetekercselt sárgaréz bádogból áll, az anódaólom. Az ily módon töltött elektrolytikus készü­lék 70° C. hőmérsékletnél ampére óránként 0.20 g. chromot szolgáltat, ha a készülé­ken átmenő árain sűrűsége dma -ként 40 ampére. Ha megfigyeljük azt, hogy a fürdőben mi megy végbe, azt találjuk, hogy ugyanakkor mikor a fém leválik, az anódafolyadék savtartalma is nagyobbodik. Azonkívül nő az anóda-kamrában az oldott chrómsó meny­nyisége is és az oldat a chrómsó oldatok jellemző sziliét veszi föl. Ennek az az oka, hogy a clirómszulfát a lyukacsos választó­falon áthatol és hogy az anódakamarában a kénsavas chróm keletkezik, még pedig annak következtében, hogy a chrómsav és kénsav víz fejlődés mellett egyesül. Az anódafolyadék analyziséből kitűnik, hogy 24 óra alatt 23.500 gk. fémes chróm mel­lett 0.5Ö2 kg. chrómsav Cr. 03 válik le és osmozis útján 0.963 kg. natriumsulfát (Xa2 804) jut be. A mi kénsavat illeti, a clirómszulfát kép­letéből Cr2 (S 043) t naqu. következik, liogy ha 94. g. chrómot választunk le, 294 g. kénsav is leválik. Következik ebből, hogy egy gyár, mely naponta egy tonna chrómot állít elő, melléktermék gyanánt még 66° Bé. sűrűségre átszámítva, 3 tonna kénsavat is termel, ez a kénsav azonban sok vízzel van higitva és más idegen anyaggal fertőzve. Hogy fogalmunk legyen, mekkora folya­dékmennyiségekről van szó, megjegyezzük, hogy ez a kénsav nem (36°-os. hanem hogy 1 kg. vízben 0. I kg. (i6°-os kénsav van oldva, tehát hogy a kénsav súlya 30 tonna, melyből 27 tonna víz párologtandó el és melyből -ha az egyáltalában lehetséges -az idegen fertőző anyagok is eltávolítandók. Ha ez nem is lehetetlen, gyakorlati szem­pontból alig vehető ki. Ezért a következő eljáráshoz folyamodunk mely lehetővé teszi, hogy ne csak a kén­savat. hanem mindazon anyagokat, melyek a kénsavval osmosis útján keverődnek. a gyártási műveletbe vissza vezessük, úgy hogy az elektrolytben csak achrómsót•kell­jen pótolni. Mondottuk, hogy eljárásunknál az anódfo­lyadékban kénsav, chrómsav és nátrium­szulfát van jelen. Ez az utóbbi figyelmen kiviil maradhat, mert a kathódkamara táp­láló vizben maradó só csak az osmosis okozta veszteségek pótlására szolgál. A chrómsavat az által, hogy a savba ké­nessav buborékokat vezetünk, chrómsulfáttá alakítjuk át. Az átalakítás megtörténte után az oldatot fölforraljuk és így a kénessav felesleget kiűzzük, az oldatot pedig besű­rítjük. még pedig mintegy 30° Hé. sűrűségre. Ebbe az oldatba annyi nátriumbichromatot adunk, hogy a keletkező nátriumszulfáton kívül két molekula chrómsav és egy mole­kula kénsav (H2S04) legyen. Ezt folyadékot többé-kevésbé vastag sugárban egy 130°-ra hevített, megolvadt kéntartalmazó ólom edénybe öntjük, mely­ben a chrómsav a ként oxydálja és a jelen­levő két aequivalens kénsavval kénsavas

Next

/
Oldalképek
Tartalom