13418. lajstromszámú szabadalom • Újítás malátalének malátalisztből való előállítására szolgáló eljárásnál

— 2 — tárt keményítő-szemcsék elezukrosítása czéljából a föl nem melegítendő malátalé-részletet nem keverték a sörfőzőüstben lévő malátalével (hanem csak a czefrézőkádban lévő czefrével), végül pedig a derítőcsapokon lefolyó malátalét a sörfőzőüstbe való bevitele előtt le nem hütötték. Az új eljárás tehát a következő : A czefrézőkádban előállított malátalé és az utólag kilúgzott malátakivonat aránylag magas hőmérsékletre — 80° C.-ra vagy még magasabbra — fölhevítve folyik le a derítőcsapokon, egy hűtőkészülékben 65—70° C.-ra lehíil és ezzel a hőfokkal jut a sörfőzőüstbe, hol a föl nem melegítendő malátalérészlettel keverődik. Ez a föl nem melegítendő malátalé-részlet, mely egy külön kisebb czefrézőkádban állítható elő, de mely a földolgozandó malátalé egy része is lehet, mely esetben az erre a czélra rendelt részt a malátalé fölmelegítése előtt kell leválasztani, arra szolgál, hogy a malátalében lévő. utólag föltárt keményítő-szemcséket tökéletesen elczukrosítsa és a komlóval való főzés által csak ezután alakítjuk át sörlévé a malátalét. Minthogy eddig a sörfőzőüstbe vezetett malátalét a sörfőzésnél le nem hűtötték, a derítőkád és a sörfőzőüst között hűtó'készűléket természetesen nem alkalmaztak, hanem a kész sörlét hűtötték le a hűtőhajóbau, vagy az alatt, míg az az ászokhordókba jutott. Az általam használt berendezés tehát lényegesen eltér az eddigiektől annyiban, hogy a sörfőzőüst és a derítőkád között egy hűtőkészülék van alkalmazva, melyen a derítőcsapokból kifolyó és a sörfőzőüstbe vezetett malátalé átfolyik. A hűtőkészülék igen sokféle módon alakítható, a csatolt rajzlapon sematikusan három kiviteli módozat látható. Lehet ugyanis az egyes (a) derítőcsapok és az összes derítőcsapokból kifolyó malátalé fölfogására szolgáló (b) gyüjtőmedencze között egy külön kis (c) hűtőkészüléket alkalmazni, úgy, hogy az egyes malátalé - sugarak már mielőtt a (b) gyüjtőmedenczébe jutnának, tökéletesen lehűltek (1. ábra), vagy a (b) gyüjtőmedencze maga képezi a hűtőkészüléket (2. ábra), vagy pedig a (b) gyüjtőmedencze és az (e) sörfőzőiist. között egy külön, nagy (d) hűtőkészüléket alkalmazunk. A csatolt rajzlapon az 1. ábrán látható kiviteli módozatnál mindegyik (a) derítőcsapból folyó malátalé-sugár egy külön (c) hűtőkészüléken megy át, melynél a malátalé a külső, gyűrűszerű téren folyik át, míg a belső teret egy cső képezi, a melyen hideg víz folyik át; magától érthető, hogy itt úgy az egyenáram, mint az ellenáram rendszere használható, továbbá egyenes csövek helyett kigyóscsövek esetleg csőkötegek is alkalmazhatók. A 2. ábrán látható kiviteli módozatnál a (b) gyüjtőmedencze kettős falú, azonkívül hullámbádogból készülvén, nagy fölülettel bír, mi a csörgedeztető hűtést teszi lehetővé. Igen természetes, hogy a gyüjtőmedencze csöves hűtő vagy csörgedeztető és csöves hűtő gyanánt is kiképezhető. A 3. ábrán egy (d) csörgedeztető hűtő van ábrázolva, de magától érthető, hogy itt is tetszőleges hűtőszerkezet használható, nevezetesen pl. csöves hűtő. A legczélszerűbben a 2. ábrán látható kiviteli módozat alkalmazható, melynél a malátalé és a még kilúgzott malátakivonat összegyűjtésére szolgáló gyüjtőmedencze maga van hűtőkészülékké kiképezve és melynek különleges szerkezete részletrajzban, nagyobb méretben az 5. ábrán látható. A hütőmedenczének kettős, hullámbádogból készült feneke van, legalább azon a részen, a hol a lefolyatócsapból kifolyó malátalé csörgedezik. Tehát úgy a (g) belső fal, mint a (h) külső fal hullámos bádogból készül, a külső és belső falnak egymással szemben fekvő hullámai pedig az (i) köztartófalak segélyével vannak egymással kapcsolva, mely fölváltva az (f) köz jobb- és baloldalán enged a hűtővíznek utat. A hűtővíz mint az a 4—5. ábrán látható, (P) nél folyik be, a nyilak irányában továbbhaladva a hullámok között lévő közökön váltakozó irányban, tehát zegzug vonalban átfolyik és (Q)-nál kifolyik. A malátalé a czefrefőzőből a hűtőbe az (a)