13312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövészeti czélokra szolgáló patronoknak készítésére

az egyes nuanceok szerint különbözően és a különböző nuanceoknak megfelelő kötésekkel egybehangzóan csoportosított mezők láthatók. Az egyes kötések ekkor a négyzetekben a fotografikus úton láthatóvá tett különböző jelek által ábrázoltatnak, melyek ama különböző színeket képviselik, melyekkel a minta az egyes négyzetek jobb megkülönböztethetése czéljából befestetik és melyek* minthogy fényképészetileg különbözőképen hatnak, a patronnak különböző (fehér, szürke és fekete) színárnyalatokat kölcsönöznek. A jelen találmány tárgyát képező eljárás és az ennek foganatosítására szolgáló berendezés patronok fotografikus úton való előállításának és az erre használt rácsoknak tökéletesbítését czélozzák. E tökéletesbítés egyrész tabban áll, hogy a négyzetes beosztás (főképen a körvonalaknál), a színek és különböző kötések a mintának sokkal élesebben és pontosabban megfelelve juttatnak kifejezésre és hogy az előbbi eljárásnál fölmerülő hibák és a kép visszaadásában előforduló bizonytalanságok teljességgel ki vannak zárva; másrészt a tökélesbítés abban áll, hogy a rácsokat helyettesítő segédeszközök csekélyebb számban szükségeltetnek, mint a rácsok; továbbá, hogy ezen segédeszközök a rácsoknál nemcsak tetemesen olcsóbbak és könnyebben előállíthatók, hanem még azon hátránytól is mentek, mely a gelatinnak az átlátszóságot zavaró szemcsés szerkezetéből ered és mely az eddigi rácsoknál megvolt, minthogy ezek gelatinrétegen készültek. A jelen találmány azon ismert optikai elven alapszik, hogy egy vetített képnek minden pontja a kúpot képező sugarak metszéséből ered és hogy, ha a vetített kép helyébe egy finom nyílással ellátott lemezt helyezünk, az ezen nyíláson átjáró sugarak újból kúpot képeznek, melynek metszési alakja egy a lyukasztott lemez mögé helyezett és fényérzékennyé tett felülettel az objektív ellenzőjének nyílásához hasonló lesz. Ha az ellenző nyílása négyzet, háromszög, kör stb. alakú nyílással bír. akkor a vetített kép is a megfelelő alakkal fog bírni. Oly lemez már most, melyen sok kis nyílás van, melyek mindegyike egy-egy kamra gyanánt szerepel, azon esetben, ha nyílásainak száma a vonalhálózattal ellátott homályos üvegtábla négyzeteinek számával megegyezik, ezen négyzetek mindegyikében az ellenző nyílásának vetületét fogja előállítani, föltéve, hogy a lyukasztott lemez minden egyes nyílása a homályos üvegtábla egyes négyzetei közepének felel meg. A vetített kép tehát a papiron oly alakban fog megjelenni, hogy az ellenző nyílásának körvonalait mutatja. Ezen elvnek a jelen találmány szerint való gyakorlati foganatosításánál legelőször is a mintát a homályos üveglap hossza és szélessége irányában a kívánt számú négyzetekre vetítjük, mire a homályos üveglapot a fényképező asztal keretéből eltávolítjuk és azt egy a leírthoz hasonlóan lyukasztott lemezzel pótoljuk, míg egy másik, mögötte lévő keretbe egy fényérzékeny papirt helyezünk. a melyen a kereteknek egymáshoz, az objektívhez és a keretre erősített mintához való helyes és éles beállításánál, a vetített kép oly alakok által borítottnak fog föltűnni, melyek az ellenző nyílásának felelnek meg, vagyis melyek négyzetek lesznek azon esetben, ha ezen nyílás négyzet. A fotografikus hatás tehát azonos lesz azon hatással, mely a négyzeteknek kézzel való eddigi kitöltése által idéztetik elő. A í. ábra egy patronpapirhoz hasonlóan vonalozott homályos üveglapot, az 5. ábra pedig egy lyukasztott lemezt ábrázol. Ha' négyzetalakú nyílással bíró ellenzőt alkalmazunk és ha a lyukasztott lemezen átvetített négyzetek a homályos üveglap négyzeteinél valamivel kisebbek, akkor fehér válaszvonalak keletkeznek, melyek az ábra koczkás beosztását képezik, a mint ezt a 6. ábrában bemutatott vetítés föltűnteti. Hogy a mintának fotografikusan reprodukálandó alapján is föltűntessük a koczkás beosztást, oly ellenzőt használunk, melynek négyzetes nyílását egy beléhelyezett, átlátszatlanná tett négyzet annyira kitölti, hogy a fénysugarak áthatolására csupán a négyzet határvonalai mentén végigfutó ha-