13312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövészeti czélokra szolgáló patronoknak készítésére
sítékok maradnak szabadon, a mint ezt a 7. ábrában látható, mely ily ellenzőt tüntet föl. Ha a vetített négyzetek ép oly nagyok, mint a homályos üveglap négyzetei, akkor a vonalak födik egymást, a mikor is a közönséges koezkás beosztás létesül (8. ábra); ha ellenben a négyzetek kisebbek, akkor négyzetes mezőket kapunk, melyek ugyancsak négyzetes közök által választatnak el egymástól (9. ábra). A patron egyes négyzeteinek jobb megkülönböztethetése czéljából, használt színeket ezen eljárásnál különböző jelű négyzetekkel juttatjuk kifejezésre, melyeket szintén megfelelő ellenzők segélyével állítunk elő, melyeknek nyílásai pl. háromszögek, egy vagy több hasíték. egy nagyobb és több kisebb kör. Hogy a minta minden egyes szinét lefényképezhessük, az ismert színszűrőket használjuk vagy a mintát az egymás után használandó ellenzőknek megfelelően több. külön negativre osztjuk, melyek az úgynevezett álniintát képezik, ezeket pontosan egymásra rakva erősítjük meg az objektív előtt, a hol azokat egymásután lefényképezzük. mi által a fényszűrőkkel szemben az exponálás ideje rövidítésének előnyét él -jük el. Ily módon a fotografikus úton előállírható szürke és fekete színeknek tetszésszerinti és egy színskála bizonyos színének megtelelő nuanceát állíthatjuk elő. A kötések, melyeket szintén patronnal állítunk elő és melyeket eddig a patron különböző mezein elrendezett és különböző színű négyzetekkel juttattunk kifejezésre, a jelen eljárás szerint az úgynevezett kötéslemezek segélyével állíthatók elő, melyeket szorosan a lyukasztott lemezre helyezünk és melyek az utóbbiak megfelelő nyílásait olyképpen födik, hogy a kívánt kötés megjelenik. A 10 18. ábrák példaképen ily kötéslemezeket. illetve az ezek segélyével előállított különböző kötéseket mutatják be. a hol is a 13. ábra az úgynevezett kombinált kötést mutatja be, melyet ugyanazon helynek két kötéslemezzel eszközölt vagy egymás után való vagy együttes másolása által állítunk elő. Ily kötéslemezeket legezélszerűbben fotografikus úton állítunk elő negatívok gyanánt; ezekkel elérjük azon előnyt, hogy már csak kevés ily lemezzel is sok különböző kötést állíthatunk elő. Árnyékolt mintáknál a fényáteresztő képesség különböző fokait, melyek a különböző kötéseit kifejezik, lyukasztott lemez segélyével állítjuk elő. mely különböző nagyságú nyílásokkal van ellátva (14. ábra). A koezkás beosztást itt is ellenzőkkel hozzuk létre: mivel azonban a lyukasztott lemez nyílásai különböző nagyok, a beosztás nem lesz egyenlő, a mi némileg zavaró ugyan, de a mit az által kerülhetünk el, hogy a 14. ábrában bemutatott lyukasztott lemez helyett a lö. ábrában föltűntetett árnyékoló lyukasztott lemezt használjuk, mely a lyukakon kívül feliéi' koezkás beosztással is bír és a mely előbb külön a koczkákat és azután külön a lyukakat másolja. Ezen czélból az árnyékoló lyukasztott lemezre először is a 16. ábrában bemutatott födőlemezt illesztjük, mely a lyukakat elfödi, hogy a koezkás beosztást másolhassuk. Erre aztán ezen födőlemezt eltávolítjuk és helyébe a 17. ábrában föltűntetett második födőlemezt illesztjük, mely az árnyékoló lyukasztott lemez koczkáit elfödi, annak lyukait ellenben másolás czéljából szabadon hagyja, úgy hogy a második másolásnál a koczkák nem alteráltatnak. Az árnyékoló lyukasztott lemezeket nélkülözhetővé is tehetjük, ha a megfelelő kötésű vetített képet a lyukasztott lemezek (5. ábra) és az előbb leírt kötéslemezek segélyével (pl. 11. ábrában bemutatottal) és pedig minden egyes lemezzel külön és pontosan azonos időn át. de az objektivnek külöuböző ellenzőivel másoljuk. így pl. az egyik kötést előbb igen finom, a második kötést pedig már nagyobb ellenzővel másolhatjuk és így tovább, a mikor is az egyes kötések megvilágításának erőssége az objektív ellenzőjének nagyságától függ. Ugyanezen czélt elérhetjük még úgy is.