13158. lajstromszámú szabadalom • Előmelegítő és keverő gáz-, petróleum-, alkohol- stb. mótorokhoz

2 -megerősítve, raig a nagy alapja egészen szabad, a harmadik as

úgy van elhelyezve, mint az első a\ a negyedik ai

mint a második «2

s így tovább. Világos tehát, hogy az előmelegítőben keletkezett gázok kanyargó útat kénytelenek végezni, hogy a készülék alsó alapjáig eljuthassanak, tehát a gáz rendkívül kedvező körülmények között keverődik a levegővel, egyúttal pedig a B csövön föl is melegszik, mely csőben a hengerben keletkező-égés termények áramlanak. A kúpokban d-nél egy fémszövetet, mely aszbeszttel van bevonva, vagy nincs bevonva, helyezünk el, oly czélból, hogy a gáz és levegő keverése bensőbbé váljon. A fölső C tartály az A előmelegítővel az 'f szeleppel közlekedik, mely szelep akkor, ha kinyílik, a melegítőbe levegőt és szénhydrogént bocsát be. A folyós szénhidrogén az aszbeszttel bevont fémszöveten folyik le, egy része elpárolog, a másik része lefolyik és a kis s furatokon át eltávozik. A folyós szénhydrogén lefelé folyása közben a meleg H csővel jön érintkezésbe és elpárolog. A keletkezett gázok a levegővel keverődve, a már jelzett kanyargós úton áramlanak tovább, végül pedig a G harangba jutnak, honnan a K csövön és a H bebocsátó szelepen a gép hengerébe szívatnak. A mótor a szénhydrogéneknek el nem párolgott részét a gépbe be nem szívathatja, azok tehát az oszlop alsó részén a G harang körül gyűlnek össze. Ez a harag lehetővé teszi, hogy a beszivatott gázkeverék összetétele mindig állandó és egyenletes legyen. A nagyon nehéz szénhydrogének és a 400°-nál el nem párologtatható maradványok a készülék fenekén gyűlnek össze és lebocsáthatók. A mi előmelegítőnkkel és keveiőnkkel kombinált motort a következők jellemzik: 1. A robbanó keverék nem úgy mint eddig, a hengerben készül, hanem előzetesen a kellő keverési arányban és mennyiségben előállított gáz és légkeveréket vezetünk a hengerbe, még pedig légköri nyomás alatt, akár előmelegítve, akár előmelegítés nélkül, az előbbi esetben az előmelegítésre az elszálló gázt vagy valamely lángzót használunk. 2. A motort pillanat alatt végbemenő robbanás és nem mérhető idő alatt végbe menő égés hajtja és ebben az eddigi gépektől lényegesen eltér. Ennek következtében az égés tökéletes és a hengerben korom nem képződik. 3. A mótor hengerét vízzel hűteni nem kell. 4. A motort szerkezeti tekintetben az jellemzi, hogy a henger és a hengerben lévő kompresszió tér térforgata tökéletesen pontos viszonyban áll, tehát a robbanás és a kompresszió tökéletes és így a gép hatásfoka maximális. 5. A mótor szabályozása a ki- és beömlés szabályozásával történik, minthogy a gáz beömlésénél a gáz és levegő keverődése már végbe ment. 6. A motornak összesen két szelepe van, egy bebocsátó és egy kifuvató szelepe. 7. A motorban vízgőzzel kevert robbanó keveréket is lehet használni, így egyúttal a gép hengerét hűteni és a gép munkabírását nagyobbítani lehet. 8. A gázmotort a henger vagy dugattyú megváltoztatása nélkül azonnal át lehet alkohol-motorrá alakítani. 9. A világító gázzal hajtott motort azonnal át lehet alakítani vízgázzal vagy más kevés szélit tartalmazó gázzal hajtott motorrá, lehet benzinnel vagy nyers petróleummal vagy massont-val (a nyers petróleum lepárlásánál keletkező hulladékkal) hajtott motorrá is átalakítani. A motorunkkal fölvett diagrammok tanulmányozásából is kitűnik, hogy a jelzett módon előállított keverékkel táplált mótor a fejlődött hőmennyiséget rendkívül jól értékesíti. így pl. ha a 8. ábrán látható diagrammot vesszük figyelembe, mely egy Otto-rendszerű négy ütemű gépről van fölvéve, láthatjuk, hogy a nyomás 4 atm.-ról (abszolút mértékben) 25 atm.-ra emelkedik, tehát 1 atm.-nak 6 atm. növekedés felel meg. Mint azt föntebb mondottuk, ha a kom-