13158. lajstromszámú szabadalom • Előmelegítő és keverő gáz-, petróleum-, alkohol- stb. mótorokhoz
presszió-karaarában lévő iners gázokat figyelembe nem vesszük, l atm.-nak 7 atm. nyomás emelkedés felel meg. A 4. ábra egy hasonló Otto-féle motor diagrammját ábrázolja, mely előzetesen elő nem készített keverékkel működik teljesen az előbbihez hasonló föltételek mellett, csak a kompresszió fél akkora. Látjuk, hogy a nyomás 2*7 atm.-ról 7'7 atm.-ra emelkedik, tehát a viszony 1 : 3. Az 5. ábra egy és ugyanazon Otto-féle motorral fölvett két különböző diagrammot mutat, a töltés mindkét esetben azonos mennyiségű gázzal történik, de az egyik esetben előzetesen előállított keverékkel, a másikban nem ilyennel. A kompresszió mindkét esetben ugyanaz. Ha figyelembe vesszük azt, a mit a gyors és lassú robbanásról mondottunk és ha figyelembe vesszük, hogy az utolsó diagrammon az A —B vonal pillanatnyi robbanásnak felel meg, mely az elméleti vonalnak lehetőleg jól megfelel, a kiterjedésnél pedig ugyancsak az elméleti diagrammhoz simul, világos, hogy a keverék hőmennyiségét a gép igen jól értékesíti. A rendes gépeknek megfelelő A BL vonal lassú égésnek felel meg, mely az elméleti nyomás 1 /3 részének megfelelő nyomást létesít é3 melynél az expanzió időszaka alatt az égés még tovább tart, még pedig lassan és tökéletlenül, minek következtében a végzett munka is csekély és a hőátalakitás tökéletlen. Szabályozási rendszerünk lényegében abból áll, hogy egy szabályozó segélyével változó mennyiségű, de állandóan ugyanazon nyomás alatt álló, előzetesen már előkészített robbanó keveréket vezetünk be, melynek ugyanaz az összetétele mint rendesen, a szabályozó azonban egyidejűleg a gázkeveréket létesítő előmelegítőre is hat. Hogy a jelzett viszonyok között a szabályozás lehetséges legyen, elégséges, ha a kifuvató szelepet a bebocsájtó szeleppel egyidejűleg szabályozzuk. A szabályozás maga a következő módon megy végbe. Ha a mótor a normálisnál nagyobb sebességgel jár, a regulátor az előzetesen előkészített keverék bebocsátására szolgáló szelepet zárja és a dugattyú beszívó löketének pl. egy ötödrésze alatt a kifuvató szelepet nyitva tartja, még a dugattyú beszívató löketének másik négy ötödrésze alatt a keverék beszivatására szolgáló szelepet tartja nyitva, úgy, hogy a henger többi részét a keverék tölti meg. Tehát a henger részben a robbanó keverékkel, részben pedig a kifuvatott gázokkal van töltve, mely utóbbiak tökéletesen közömbösek és a robbanásnál aktiv szerepet nem visznek. Ha a dugattyú a kompresszió löket végpontjába jutott el, a hengerben lévő gázkeverék oly mértékben komprimáltatik, mint akkor, ha a hengert tisztán csak gáz tölti meg, tehát a gép ugyanazon nyomás alatt dolgozik, mint a teljes terhelésnél, és a robbanás mindig a legkedvezőbb körülmények között megy végbe. A robbanás után. melynek hatása gyengült, de nem lökésszerűen, az expanzió megy végbe, végül pedig a következő szakaszban a kifuvató szele]) nyílik ki. Ha valamely ok következtében a gép sebesége a maximálist eléri, a bebocsátó szelep teljesen elzáródik és a hengerbe csak a kifuvató szelepen szívatunk be gázokat. Avval egyidejűleg, hogy a gép bebocsátó szelepét zárjuk, az előmelegítőnek a gáz bebocsátására szolgáló szelepét is zárjuk. Ennek a berendezésnek az a czélja, hogy a gép működése közben a gáz összetétele meg ne változzon. Tényleg, minthogy a készülékbe a levegő csak a légköri nyomás alatt, a dugattyú szívó hatása következtében áramlik be, akkor, ha a hengerbe kevesebb keveréket, tehát az előmelegítőbe kevesebb levegőt szívatunk be és a gáz mennyisége változatlan marad, a keverék összetétele meg fog változni. Hogy ez meg ne történhessen, a gáznak a készülékbe jutó mennyiségét pontosan oly módon kell szabályozni, hogy a hengerbe bejutó keverék mennyiségével arányos legyen.
