13114. lajstromszámú szabadalom • Kettős objektiv, fotografikus czélokra
előtt egy a tengelyt közel a rendszer előtt | 32° hajtással keresztező fősugár trigono- | metricze számíttatott és rajta az astigmatikus képpontok kikerestettek. Ezen pontok fekvésének a képsíkhoz való hasonlítása által megadatott az út az astigmatikus kép-Ív orrekturához. Az ily módon tanulmányozott rendszerek azonban a két astigmatikus képgörbének erős hajlását mutatják föl. A legelőnyösebbek voltak a viszonyok azon rendszernél, melynél az első lencsének gyújtópont-távola a legkisebb volt. Eközben a hibák teljes kiküszöböléséhez szükséges lett volna, a gyujtótávolt még kisebbíteni, ennek azonban az az eredménye, hogy az egyes lencséknek adandó erős görbületek folytán, a rendszer fényereje mindinkább csökkent volna. Erre a sinus föltételnek az egyes rendszerben szigorú betartásától eltekintettek és a tengelyben a gömbi eltérésnek kiküszöbölésével a két astigmatikus képpontot az ideális képsíkban egyesítették. Ez oly módon történt, hogy az előbb kiszámított objektív alakok közül azok választattak ki, melyeknek lencsegörbülete még használható objektív nyílást engedett, hogy a konstansok (görbületi sugarak,üvegvastagságok és lencsetávolok) lassú változtatása folytán, a czélhoz lassankint közelíteni lehessen. Ezen kísérlet teljesen sikerült, természetesen a sinus föltétel pontos betartásától végül nagyon is el kellett térni. Miután egy üvegnem, mely közelítőleg a számításba vett törés magassággal és a kívánt színszóró képességgel bír, találtatott, és miután még a kapott üvegek törésmutatói és a számításba vett értékek közötti kis differencziák miatt a szükséges korrektúrák megtétettek, a kísérleti objektívekkel az ezen kísérletek czéljaira készült készülék segélyével úgy találtatott, hogy az egyes rendszeren a sinus föltétel elegendő tekintetbe vételének hiánya preczizen nem észlelhető. De annál inkább fölléptek az új rendszer előnyei: miután két egyes rendszer egy kettős objektívvé (3. ábra) pontosan czentrikusan egyesíttetett, kitűnt, hogy az új kettős objektív, ugyanazon előnyös anastigmatikus képkorrekturát mutatja föl, mint a legjobb ismeretes új kettős anastigmátok, csakhogy egy még nagyobb képszög számára. Utóbbi körülmény magyarázatát találja az egész rendszernek tömör fölépítésében és mégis a használt lencsék vékonyságában. Különösen föltűnt a finom vonaltárgyak képének élessége úgy a tengelyen, mint a tengelyhez ferdén irányuló fősugarakban. A jelen kivitelű kettős objektív konstrukczionális elemei a következők: Sugarak R1 —71, 973d1 J , 246 (az H lencse vastagsága), R3 —88,944 d1 —1,813 (a két lencse szabad távola), Rs — 130,924 d3 — 4,934 (az L lencse vastagsága), R 59,309, A — 12,043 (szabad távol két egyes rendszer között). Az alkalmazott üvegnemeknek következő optikai tulajdonságaik vannak: Törésmutató a D irány számára L1 lencse 1,5356, L2 lencse 1,6112. A relativ disperzio, azaz az egygyel csökkentett törésmutató osztva a spektrumnak C és F vonalai közti disperzióval. ^ nD — 1 lencse L1 - 50,8, nc — nF lencse L2 — 58,6. A kettős objektív gyujtótávola 240 mm., a hatásos nyílás 32 mm, a hasznosítható képszög 80°-on fölüli. A most leírt két lencsés rendszer és egy egyetlen üvegtestből álló három lencsés rendszer közötti összehasonlítás az elsőnek előnyeit rögtön beigazolja. Az I. és II. ábrákban két ilyen rendszer egymás mellett van bemutatva és pedig az ismeretes astigmatikusan korrigált három lencsés rendszerek közül az választatott, mely a jelen bejelentés tárgyához a görbületi sugarak irányára való tekintettel legjobban hasonlít. Ezen rendszer két nagytörésü lencse által bezárt pozitiv kistörésü meniskusból áll. Az egyes lencsékhez beírt számok az üveganyagnak törésmutatóit jelentik kerek szá-
